I Hate You Because I Love You | Luke Hemmings |

16.Fejezet / Még nem biztos /

A helyesírási hibákért bocsi!Remélem nem lett olyan ramaty... ❤

* Luke szemszöge *

Már órák óta tehetetlenül ülünk a kórház folyosóján.Az orvos még semmit se mondott Abs-ről.Érzem ahogy belülről felemészt a félelem.Nem tudok másra gondolni,csak a balesetre.Látom a szemem előtt ahogy Abby teste nekicsapódik a szélvédőnek,majd tehetetlenül a betonrazuhan.Sírva szaladtam a lányhoz,aki a saját vérben feküdt.Próbáltam ébrentartani,de mielőtt a fiúk odaértek volna lehunyta szemeit.Csak arra tudtam gondolni,hogy elvesztettük őt.Mire észbekaptam már megint folytak a könnyeim.

- Ne aggódj,minden rendben lesz! - küldött felém egy bíztató mosolyt Cal. - Tudom,hogy félsz.Ez természetes,hisz én is félek.De próbálom elhesegetni a rossz gondolataimat és igyekszek nyugodt maradni. - talán Calum volt az,aki még annyira kiakadt,mint én.Emlékszem,hogy csak ült az egyik sarokba és sírt.

- Nen akarom elveszíteni!Ő..nos fontos nekem! - mondtam.Ezek után nem beszéltünk többet.Ültünk és vártunk.Ashton kitalálta,hogy hazamegy Calum-val egy kicsit pihenni és később leváltanak minket.Nem nagyon akartam elhagyni a kórház területét,de szükségem van egy kis alvásra és egy forró zuhanyra.Michael hirtelen felpattant,majd rámnézett.

- Hozok kávét,kérsz? - kérdezte.

- Igen...Az jól esne - küldtem egy halvány mosolyt felé.Michael bólintott,majd elindult Jessica-hoz.Láttam, ahogy Mikey odasétált Jessica-hoz,majd olyat tett amivel szégyent hozott a férfi nemre.Ott toporzékolt Jessy előtt,mint egy 5 éves kislány,hogy kísérje el.Szegény lány belátta,hogy nincs más választása,ezért elment vele.Próbáltam kényelembe helyezni magam,ami nem nagyon ment.Szemeimet lehunytam,majd elaludtam.

*#*#*

Pár órával később arra érbedtem,hogy valaki a vállamat piszkálja.Egy 40 év körüli férfi állt előttem egy csomó papírral a kezébe.

- Ön Miss White hozzátartozója? - kérdezte.

- I-igen - dadogtam.Amint kitisztult a látásom felálltam és kezetfogtam vele. - Hogy van Abs?

- Még altatás alatt van,de hamarosan felébred.Miss White komoly sérüléseket szenvedett. - ettől tartottam - Eltört pár bordája,a jobb keze ill. betört a feje.Nagy szerencse,hogy nem szenvedett maradandó sebeket. - olvasta a papírról.

- Szóval túléli? - mosolyogtam.

- Nagyon súlyos sérülései voltak.De valami csoda folytán rendbejön. - mondta.Nem emlékszem mikor voltam utoljára ilyen boldog.Örültem,hogy Abs túléli a dolgot.Az orvos mondott még pár dolgot,majd elment.Nem sokkal később megjött Cal és Ash.Elmondtam nekik,hogy mit mondott az orvos.Természtesen ők is nagyon örültek a hírnek.

- Hol van Michael és Jessy? - nézelődőtt Ashton.

- Pár órája elmentek kávét venni - nevettem.

- Hát persze - mondta Ash,majd ő is nevetett. - Menj haza Luke.Egyél,zuhanyozz le és pihenj egy kicsit.Ha bármi történik hívunk. - nem ellenkeztem.Elköszöntem a srácoktól és elindultam haza.

* Calum szemszöge *

Nagyon megnyugodtam,hogy Abby túléli.A csókunk óta csak rá tudok gondolni.Nem tudom,hogy neki mit jelentett az a csók,de szeretném kideríteni.

- Min mosolyogsz ennyire? - nevetett Ash.Fel se tűnt,de ahogy Abby-re gondoltam egy hatalmas mosoly telepedett arcomra.

- Megígéred,hogy nem mondod el senkinek? - kérdeztem kicsit félve.Ash bólintott és várta,hogy elmondjam. - Én...nos...öööö....csókolóztam Abby-vel és...hát.... majdnem lefeküdtünk. - Ashton álla a földet súrolta.Arcomat rendesen elöntötte a pír.

- Wow - nyögte ki végül.

- Olyan bizonytalan vagyok!Amikor bocsánatot kértem tőle,hogy letámadtam megforgatta a szemét és megcsókolt.Te mit gondolsz erről Ash? - néztem barátom szemébe.Egy ideig gondolkozott,majd azt mondta:

- Szerintem ezt megkell beszélnetek.Abby megcsókolt téged és ez szerintem jelent valamit. - mosolygott.Teljesen igaza van.Pontosan ezt fogom tenni.

- Kösz haver!Mindig tudod,hogy mit kell mondani. - mondtam,majd megöleltem.Láttam,hogy Jessica idegesen trappol felénk.Michael mögötte sétált felkötött kézzel és egy tiarával a fején.

- Látom durva napotok volt...Szóval melyik szertárt avattátok fel? - vigyorogtam Ashtonnal.

- Miről beszélsz? - húzta fel szemöldökét Jessica.

- Oh ugyan srácok...Órákra eltüntetek tuti,hogy dugtatok az egyik szertárba... - nevettem.

- Nem egészen így történtek a dolgok - puffogott Jessica - Tudtátok,hogy a ti haverotok a leghülyébb a világon?!

- Már megint mit csináltál? - csóválta a fejét Ashton.Michael leült az egyik székre,majd elkezdett mesélni:

- Elmentünk kávétvenni az automatához.Tudjátok ami a földszinten van... - bólintottunk - A hülye automata nem akarta ideadni a visszajárómat,ezért elkezdtem rugdosni,de nem történt semmi.Aztán az egyik ujjamat bedugtam a kis csőbe,ahonnan kijön a pénz.A gond az volt,hogy beszorult az ujjam és nem bírtam kiszedni.Aztán Jessy kirántotta és ezzel egyidejűleg eltörte az ujjam.Mit ne mondjak igazán kirakhatnának egy "Ne nyomd az ujjad a pénzledobóba" táblát vagy hasonlót! - morgott.

- Mégis milyen hülye nyomná be oda az ujját?!Ja..várj...Michael Gordon Clifford! - forgattam a szemeimet.Hihetetlen a gyerek.

- És miért van a fejeden egy tiara? - kérdezte Ashton.

- Oh...elmentünk enni és a kajáldába egy 6 éves kislánynak szülinapi bulija volt és a hajam miatt azt gondolták,hogy én vagyok a bohóc...Még mindig nem értem,hogy egy ilyen Istent,mint én,hogy tudtak bohócnak nézni! - csóválta a fejét Mikey.Ash és én a végére már szakadtunk a röhögéstől.Egy ideig még nevettünk aztán már csak beszélgettünk.Láttunk pár orvost,akik Abby szobájából jöttek ki.Jessica odaszaladt megkérdezni,hogy mi újság Abby-vel.Türelmetlenül vártuk,hogy visszajöjjön és elmondja,hogy mit mondtak neki.Jessy hajába túrt,majd elkezdett sírni.

- Mi a baj baby? - kérdezte a királykisasszony vagyis Michael.

- Srácok ne akadjatok ki,oké? - nézett ránk félve. - És ha mégegyer baby-nek szólítasz masnit kötök a farkadból! - küldött egy szúrós pillántást Mikey felé.

- Jessica az Istenit mond már! - kiáltottam.

- Még semmi se biztos,de lehet,hogy Abby... - nyelt egy nagyot,majd folytatta - ...amnéziás.

- Amnéziás? - amikor meghallottam,hogy mit mondott Jessica,egy világ dőlt össze bennem.Az nem lehet,hogy elfelejtett minket.Nagyon remélem,hogy ez csak egy rossz álom.Valaki csípjen meg...