14.Fejezet / Igazad van /

3.7K 226 5
                                    

Megírtam a világ legrosszabb fejezetét....nyomi vagyok :/ Sajnálom,hogy ilyen uncsi és eseménytelen részt írtam,de ígérem a következő jobb lesz.❤

* Abby szemszöge *

- Mert meztelen vagyok! - szinte sikítottam.

- Hey Abby elfár....Jézusom! - kiáltott Calum,mikor meglátott.Cal szemei kikerekedtek és arcát kissé elöntötte a pír.

- Megtennéd,hogy nem ilyen feltünően nézed a mellemet?! - morogtam.

- Várjunk! - mondta Luke - Mi nem láthatunk meztelenül,de Calum igen? - és ilyenkor kezdődik Luke Hemmings kislányos hisztije.Luke megakart fordulni,de gyorsan odaszaladtam a törölközőmhöz és szorosan magamratekertem.Káromkodott pár sort,hogy lemaradt a pucérkodásomról.Calum még mindig ott állt lesokkolva,Mikey meg elindult a konyhába.

Mielőtt elmentem felöltözni összevesztem Luke-val.Kiakadt,hogy Calum látott ruha nélkül és mikor mondtam neki,hogy féltékeny elkezdett oltogatni,amit nem tűrtem.Később Michael és Calum is beszállt a veszekedésbe,tehát romlott a helyzet.Kialakult egy ilyen mindenki - mindenki ellen dolog.A nagy veszekedést Luke telefonja zavarta meg.

- Mindenki fogja be! - intett le minket Hemming,majd felvette a telefont.Mi persze szótfogadtunk neki,amit nem értek. - Szia baby...uhm persze,ott találkozunk - köszönt el.

- Most komolyam azért kellett kussolnom,mert te az egyik ribancoddal dumáltál?! - akadtam ki.

- Csak nem féltékeny vagy? - mosolygott.

- Csak szeretnéd... - kacsintottam.Luke arca kezdett vörösödni a dühtől,majd gúnyos mosoly jelent meg arcán.

- Én legalább nem vagyok olyan nyomorult,hogy tönkretegyem a saját életem! - nevetett.Arcomról lefagyott a mosoly.

- Igazad van - aprót bólintottam,majd felmentem az emeletre.Hallottam,ahogy a srácok nekiesnek Luke-nak,pedig erre semmi szükség nincs.Ő csak kimondta azt,amit eddig senki se mert.Megkerestem a bőröndöm.Kivettem egy fekete nadrágot,egy felsőt és az egyik dzsekim.Felöltöztem,felvettem a cipőm és márt indultam is.

*#*#*

* Calum szemszöge *

Elindultam Abby után az emeletre,mert már egy ideje fent van.Luke szokás szerint megbánta amit mondott és nem akarta megbántani Abby-t.Megálltam az ajtó előtt és kopogtam.Vártam,de nem jött válasz,ezért benyitottam.Abby nem volt a szobában.Megnéztem az egész házban,de sehol se találtam.

- Srácok nagy baj van! - kiáltottam.

- Mi? - kérdezte Michael.

- A-abby eltűnt... - annyira aggódtam,hogy elkezdtem dadogni.

- Mi az,hogy eltűnt? - akadt ki Luke is.Arcán tisztán látható volt a félelem és a bánat. - Hívtad már?

- A telefonja az ágyon van - sóhajtottam.

- Luke,ha bármi baja esik Abby-nek én kiheréllek! - fenyegetőzött Michael. - Mikor mehetett el?

- Már több,mint 1 órája - sóhajtottam.Beszéltük,hogy ki merre megy,amikor megjelent Abby a nappaliba.Szája lila volt,fázott.Nem csodálom,mivel kint szakadt az eső.

- Abby é-én annyira sajnálom! - Luke megakarta ölelni,de Abby hátrált egy lépést.Egy ideig csendn volt.majd megszólalt.

- Te csak kimondtad,amit más nem.....Nincs harag! - mosolygott Abby.Látszott rajta,hogy szomorú,de próbálta leplezni.Egy ideig még beszélgettünk,aztán mindenki elment lefeküdni.

*#*#*

Itt ülök a közös ágyunkon és várom,hogy Abby kijöjjön a fürdőből.Tudom,hogy szomorú és ez engem is elszomorít.Nagyon megszerettem ezt a lányt ilyen rövid idő alatt.Sokat gondolkozok azon,hogy mi lesz ha beleszeretek Abby-be.Hisz ő csak barátként tekint rám,amit megértek,ezért elfogadom.

Abby még mindig fürdik.Én már rég lezuhanyoztam,így csak egy boxer van rajtam.Ha ez a szoba csak az enyém lenne,akkor tuti nem lenne rajtam semmi.Gondolom Abby se fog bugyiba szaladgálni,igaz már láttam meztelen,de az baleset volt.Jobban belegondolva egy fasz vagyok amiért annyira megbámultam.A teste teljesen ellepi az elmém és egyszerűen nem tudok másra gondolni.

Most ne gondoljátok azt,hogy kiakarom használni egy dugás erejéig,mert nem.Igaz,hogy mind olyanok vagyunk,mint Luke.Egy csomó lány siet,hogy kielégítsen minket,de Abby-t egyikünk se használná ki,max. Luke.Mi nem tudnánk ezt megtenni vele,ő olyan más.Nem olyan plasztikribanc,mint a többi lány a sulinkba.Mire mindent végiggondoltam Abby is végzett a zuhanyzással.Ott állt egy bugyiba és az egyik felsőmbe.Lassa elindult felém,majd beleült az ölembe.Nem gondoltam volna,hogy egyszer az ölembe ül.Vártam,hogy mondjon valamit,de mivel nem tette nekem kellett megtennem az első lépést.

- Felejtsd el amit Luke mondott!Csak mérges volt...Hidd el megbánta! - arcát kezeimközé vettem s hüvelykujjamal símogattam.Lecsukta szemét és bólintott.

- Tudom! - mosolygott.Grimaszoltam,ami halk kuncogást váltott ki belőle - Idióta vagy,de imádlak! - a mondat végét szinte már suttogta.Boldog voltam,hogy láthatom a mosolyát és hallhatom a nevetését.Nem tudom mi ütött belém.Én nem gondolkoztam csak cselekedtem és......

I Hate You Because I Love You | Luke Hemmings |Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang