Violet |H. S. Hun|

Epilógus

V i o l e t

 A mai egy különleges nap. Régóta vártam már rá. Február elseje van, ami azt jelenti, hogy...

 Ma van Harry születésnapja.

 Annyira izgatott vagyok, mivel szeretném különlegessé tenni, tehát egy meglepetés bulit szervezek neki a régi házamban, mivel az nagyobb, mint a lakásunk. Ez az első alkalom, hogy bulit szervezek neki. Meghívtam a családjainkat és a barátainkat. Már Annenek, az anyukájának is megmondtam, hogy szóljon a családnak. Ellet és Jayt is értesítettem és a közös barátainkat is.

 Sóhajtottam és magamban mosolyogtam, ahogy a mélyen alvó Harryt figyeltem. Nem tudtam tűrtőztetni magam, muszáj volt arcon csókolnom.

 Felnyögött és nyitogatni kezdte szemeit. "Jó reggelt, szülinapos!" Motyogtam halkan.

 Elmosolyodott és szájon puszilt. "Jó reggelt, gyönyörűm!"

"Izgulsz a mai nap miatt?" Kuncogni kezdett.

"Hmm, hány óra van?" Az órára pillantottam, majd vissza rá.

"10."

"Találkoznom kell egy barátommal, segítenem kell neki egy munkában."

"Oh, és mikor jössz vissza?" Kérdeztem mosolyogva, nem kimutatva, hogy remélem olyan hamar hazajön, ahogy csak tud.

"Nem tudom, miért?"

"Semmi, csak kérdeztem. Oh és anyánál leszek. Szükségem van pár dologra a szobámból."

"Oh, oké. Érted megyek majd. És nem leszek el későig, ne aggódj." 

"Oké! Csak mert a szülinapodat ugyanúgy szeretném ünnepelni, mint eddig." Elvigyorodott.

"Természetesen, de remélem elszórakoztatsz majd." Elnevettem magam.

"Ne aggódj, a ma este tökéletes lesz."

"Srácok, fogalmatok sincs, mennyire hiányoztatok!" Mondtam, miközben az én két őrült legjobb barátomat fuvaroztam. 

 Jay és Elle rám mosolyogtak. "Te is hiányoztál nekünk, Vio." Monda Jay.

"Örülök, hogy végre tudsz vezetni, Vio." Vigyorgott Elle, Jay pedig elnevette magát. 

"Haha, nagyon vicces Elle." Rám kacsintott. "Hiányzott már a humorérzéked."

"Nos, mit csinálunk ma este Harry szülinapján?" Kérdezte Jay.

"Egy meglepetés bulira gondoltam, már sokakat meghívtam."

"Ez király."

 Megérkeztünk a házunkhoz, mire beléptünk anyáék épp végeztek a dekorációval. 

"Köszönöm, ti vagytok a világ legcsodásabb anyukái!" Mindkettőjüket megöleltem. Pár óra múlva, írtam Harrynek és azt mondta, hogy késni fog egy kicsit.

 Az emberek egyre csak gyűltek és már minden készen állt, csak a szülinapos hiányzott.

 Kimentem a ház elé, ekkor pillantottam meg a kocsiját. Elmosolyodtam és bekiabáltam a többieknek, hogy álljanak készen. Lekapcsolták a villanyt, én pedig egyre izgatottabb lettem.

 Leparkolt és odasietett hozzám. "Szia édes, miért vagy itt kint?" Vigyorogva arcon pusziltam.

"Oh, csak arra gondoltam, itt kint várok rád."

"Ne haragudj." Mondta, majd megcsókolt. "Hát, éhes vagyok." Mondta, miután elváltunk egymástól. Elnevettem magam.

"Akkor miért nem megyünk be és keresünk valami ehetőt?" Bólintott.