Rettenetesen szégyenlem magam, hogy nem hoztam részt már 4 napja, de mentségemre legyen mondva, nagyon zsúfolt volt - ami azt illeti, még mindig az - a programom... :/
De itt vagyok, és hoztam a következő részt, ami, reményeim szerint, nagyon fog tetszeni :D (neeeem, nem vagyok egoista ((: )
Mir (*^﹏^*)
A szívem majd kiugrott a helyéből. A sorban álltam, Jonathán kezét szorongatva, s közben az ajtót szuggeráltam, hogy nyiljon ki, és mehessünk be végre. Másodikként érkeztünk a koncert helyszínére, előttünk csak egy fekete hajú, zöld 'Let me be' feliratú pólót viselő lány állt. Gondolkoztam rajta, hogy be kellene neki mutatkozni, de nem volt hozzá bátorságom. Idővel aztán felgyültek az emberek, mögöttünk hosszú sor kígyózott. A hátamnál közvetlenül két lány állt, folyton vihogva meg beszélgetve. A VIPsek a másik bejáratot használva jutottak be a terembe. S annak már egy órája volt.
Nagyon úgy tűnt, hogy minket elfelejtettek, mikor végre nyílott az ajtó, és a belső biztonsági őr jelzett kint rostokoló kollégájának, hogy beengedhet minket. Erre mi, mint valami marhacsorda, tódultunk be az épületbe, majd' feldöntve szegény őrt.
Az első sort a VIPsek foglalták el, mi, azaz a zöld pólós, én, a bátyám, a két vihogós és hat másik személy a második sort vettük birtokba. Örültem az ülőhelynek, habár tudtam, hogy úgy sem fogok sokat ülni. Kb két perc múlva elindult a Jump zenéje, megjelentek a fiúk, mi pedig egy emberként sikítottunk és ugrottunk fel.
- Sziasztok! - kiáltotta be Rap Monster a szám végén MAGYARUL! *egységes sikítás*
- Örülök itt lehetek! - mondta Suga, én pedig olvadni kezdtem.
Aztán beszéltek még angolul is, amire, őszintén szólva, nem emlékszem. Na igen, hisz épp fangörcsöltem Suga elképesztően aranyos kiejtésén. Ki figyel olyankor arra, ami körülötte zajlik? Na ugye! Arra eszméltem fel az álmodozásomból - igen, Suga oppát bámulva gondolkoztam...khmm... hagyjuk, hogy miről -, hogy a Just one day akusztikus verziója indul el, s a srácok leülnek a koreográfia alaphelyzetébe. Jaj, annyira szeretem ezt a számot!!!
- És most, a következő dalt egy nagyon különleges személynek ajánljuk, aki itt van most a teremben. Nem mondom meg a nevét, csak két szót : Twitter és vakáció. Akinek szól a dal, biztosan rájön ennyiből is. - mondta Suga, miközben a tömeget pásztázta. Megakadt a szeme rajtam, s halványan elmosolyodott. Én bevörösödtem, s vissza próbáltam mosolyogni, ami persze elég szánalmasra sikeredett. Nem tudtam elhinni, hogy rólam beszél, csak amikor rákezdett a Tomorrow első sorára, ugyanis előző este megkérdezte, hogy melyik a kedvenc számom tőlük, s én ezt választottam. Persze emellé odaírtam még néhányat, de ez volt az első. Megragadtam Jona karját és ugrálni kezdtem, miközben őrülten vigyorogtam.
A koncert másik három kedvenc számommal folytatódott - Hip Hop Lover, Second Grade, War of Hormone, majd Jin elmondott egy rövid "búcsúbeszédet". Utolsó dalként a Fun Boyst énekelték, ami igazán emlékezetesre sikeredett, ugyanis, ha lehet, a szokásosnál is inkább végighülyülték az egészet. A végszónál (illetve az utolsó ütemnél meghajoltak, majd lesétáltak a szimpadról. Lassan kifelé indultunk, mikor valaki utánnunk szólt. Megfordultunk. Egy szemüveges lány állt előttünk farmersortban és kockás ingben.
- Te vagy Tekla, ugye ?
- I-igen.
- Gyere a próbaterembe. A BTS valamilyen oknál fogva látni akar.
Mostanra ennyi, de holnap írok ;)
Mir (*^﹏^*)
