Született Farkas {Teen Wolf ff.} [Befejezett]

1.évad 6.rész: Szülinapom

~2015.12.10.~

-Jó reggelt! - löködött rajtam aprókat Lydia, hogy felkeljek.

-Jó reggelt! Mit csinálsz itt ilyen korán? - néztem rá álmosan.

-Én akartalak legelöszőr felköszönteni. Boldog születésnapot! - mosolygott rám, majd megölelt.

-Köszönöm. - mosolyogtam vissza rá.

-Ma én választom ki mit veszel fel mert ez különleges nap! - mondta izgatottan.

Hosszasan gondolkozott mire egy egyszerű, fekete farmert, sötétszürke pólót és egy fekete-piros kockás flanel inget választott nekem. Emellé pedig felvettem a bakancsom.

A hajamat is ő csinálta ami csak be lett hullámosítva. Nem mintha nem lenne így is eléggé hullámos, de most mégjobban az lett. A sminkemnek csak szempilla spirált engedtem meg alapozót, de semmi mást mert igazából nem szeretek sminkelni.

Egy gyors reggeli után elmentünk a suliba, ahol a többiek már a szekrényemnél vártak ránk.

-Boldog Szülinapot! - mondta Stiles köszönés nélkül, majd megölelt és adott a homlokomra egy puszit.

-Köszönöm. - mondtam mosolyogva majd a többiek is így tettek.

*Órák után*

Mikor vége lett az összes órának akkor Lydia odajött hozzám.

-Most nem tudok veled haza menni mert nagyon sietek. Légyszi hozd el a szekrényemből az egyik könyvem mert ott maradt, majd holnap beugrom érte hozzátok. Köszönöm! - mondta, majd elsietett.

Elmentem a szekrényéhez, kivettem a könyvet majd amikor indulni akartam akkor megláttam a folyosón egy farkast, de nem volt ott más csak a farkas és én. Ez alakváltó vérkarkas volt, abban biztos vagyok ezért én is átváltoztam, de nem támadott meg, inkább csak elment, otthagyva egyedül.

Miután haza értem, szinte egyből csippant a telefonom jelezve, hogy üzenetem jött.

Scott: Gyere Derekhez kérlek. Fontos!

Én: Máris ott vagyok!

A cuccamait ledobtam, majd el is indultam. Futva körülbelül 5 perc alatt oda is értem. Az ajtón kopogás nélkül benyitottam.

-Boldog szülinapot! - kiabálták egyszerre a barátaim meg egy számomra ismeretlen alak.

-Úristen, köszönöm! - mondtam meghatottan.

Egyesével oda jöttek és átadták az ajándékaikat egy ölelés kíséretében.

Jó volt a hangulat, de muszáj volt Derekkel beszélnem erről a dologról, szóval félre hívtam amíg a többiek el voltak foglalva.

-A suliban láttam egy farkast amikor már senki nem volt ott és biztos, hogy egy alakváltó farkas volt, szerintem meg akart támadni, de én is átváltoztam és ezért inkább elment. Nem ismersz még valakit?

-Nem ismerek mást, de biztos, hogy nem egy egyszerű farkas volt?

-Nem! Láttam a szemét és világított, de most, hogy jobban belegondolok nem is biztos, hogy farkas volt. Hasonlított hozzá, de inkább prérifarkas lehetett. - gondolkoztam el.

Mintha egy pillanatra a felismerés szikrája suhant volna át az arcán, de aztán utána ismét a szokásos vonásait lehetett látni.

-Akkor fogalmam sincs, de többet nem ismerek. - rázta meg a fejét

-Akkor most mi lesz? - kérdeztem és őszintén szólva egy kicsit féltem, mert hát elvégre sosem lehet tudni.

-Őszintén szólva, nem tudom, de hé! Most inkább élvezd ki a 18. szülinapodat, ilyen csak egyszer van egy életben. - mosolyodott el, mire csak bólintottam.

-Várj! Ő ki? - szóltam utána, mikor vissza akart volna indulni a többiekhez, majd alig láthatóan a férfi felé biccentettem.

-Ő Peter, a nagybátyám. - vont vállat én meg csak bólintottam és oda mentem Stileshoz.

-Most mondom, ha részeg leszel, nem viszlek haza. - nevettem fel.

-Nyugi már! Nem fogok. - vigyorodott el, de aztán ő is felnevetett.

*2 órával később*

-Miért élünk ha egyszer meghalunk? Miért Katie, miért? - kérdezte a barátom rám támaszkodva.

-Méghogy nem leszel részeg, persze. - forgattam meg a szemem, mire ő csak tovább filozofálgatott.

Ahogy látom Kira is berugott meg azért Lydia is, de mivel a vérfarkasok nem tudnak berugni ezért a többiek józanok voltak, pedig biztos már rég kifeküdtek volna.

-Na jó, én haza viszem Stilest meg Lydiát. Segít valaki aki tud vezetni? - néztem körbe.

-Én Kirát viszem.
Mondta Scott.

-Majd én segítek. - mondta Derek, majd beültünk Stiles Jeepjebe, mert ez az okos azzal jött.

Amikor elinsultunk, akkor úgy éreztem, hogy muszáj beszélnem vele.

-Derek...Peter volt az aki egyedül túlélte a Hale ház felgyújtását? - kérdeztem pár perc múlva.

-Igen, de honnan tudsz erről? - nézett rám egy pillanatra, majd ismét az útra.

-Kutattam. - vontam vállat.

-Nem csodálom, hogy Stiles barátnője vagy. - mosolyodott el kedvesen.

-Hát igen, sokban hasonlítunk, az tény. - feleltem viszonozva a mosolyát.

-Amúgy örülök nektek. Malia óta nem láttam ilyen boldognak. - váltott komolyra.

-Ki az a Malia? - kérdeztem kíváncsian.

-A volt barátnője. Egy ideig boldog volt vele, de aztán kiderült, hogy ez csak a tervének a része volt.

-Értem. - feleltem elgondolkozva. -Amúgy Malia ember volt?

-Nem. Ő prérifarkas.

-Várjunk! Akkor nem lehet, hogy ő volt az? - gondoltam át, de Derek nem szólt semmit. - Derek! Titkoltok valamit? - szóltam neki idegesen.

-Semmit! Nem hiszem, hogy ő volt az. - rázta meg a fejét, de tudom, hogy hazudott.

Tudom, hogy úgyse mondja el, de akkor is kiderítem.

Mikor oda értünk Lydiahoz akkor ő betudott menni, de Stilest úgy kellett becipelnünk. Az apjának kellett csöngetni aki gondterhelt arccal beengedett, majd onnan gyalog mentünk hozzám.

-Mégegyszer köszönöm a bulit is meg azt is, hogy segítettél haza vinni őket. -mondtam, majd megöleltem

-Nincs mit, máskor is szívesen segítek neked és vigyázz magadra. - felelte és el is indult haza, de nem értettem, hogy miért mondta ezt.

Amikor bementem akkor anyuék még fenn voltak, hogy feltudjanak köszönteni, majd lefürödtem és lefeküdtem, de folyton Derek szavai ismétlődtek meg bennem: "Vigyázz magadra!". Vajon ezt miért mondta? Köze lehet Maliahoz?