Született Farkas {Teen Wolf ff.} [Befejezett]

3.évad 1.rész: Mindenkinek van sötét oldala

~2017.04.17.~

A mai reggel átlagosan telt, akkor még nem is sejtettem, hogy délután mi vár rám, de akkor kezdeném az elejétől.
Reggel Lydia jött és elindultunk az iskolába, elég feszültnek látszott, de nem akartam rákérdezni, hogy mi a baj. Amikor pedig a sulihoz értünk, akkor rám tört egy érzés, amitől én is feszültté váltam. Nem tudom mitől van, de nem hagy nyugodni, viszont ahogy látom a többiek is.

-Na jó, mi van velü... - kezdtem bele a mondatba, de megszédültem és Stiles épp az utolsó pillanatban kapott el.

-Jól vagy? - nézett rám aggódva.

-Igen, csak megszédültem.

-Hazavigyelek?

-Köszönöm, de nem... - ismét belekezdtem, de újra megszédültem. - Talán jobb lenne, ha mégis hazamennék, sziasztok. - tekintettem barátaimra, viszont amikor Stiles egy pillanatra elengedett, hogy elinduljak, akkor megkellett kapaszkodnom a szekrénybe, utána ő tartott ismét.

-Nem mehetsz egyedül.

-De ha eljössz velem akkor lemaradsz az első óráról.

-Te fontsabb vagy. - nyomott egy puszit a homlokomra.

-Rendben, köszönöm. Sziasztok! - fordultam vissza egy pillanatra a többiek felé, majd ők még jobbulást kívántak, mi pedig elindultunk.

Amikor hazaértem, akkor még ottmaradt velem és mindent, ami szerinte kellhet, azt odahozta nekem.

-Stiles.

-Igen? - kérdezte az ajtóból visszanézve.

-Nem kell semmi. Nyugodtan menj vissza, majd szólok anyunak, ha kell valami. Köszönök mindent. - mosolyogtam rá.

-Rendben, de ha van valami akkor hívj. - lépett oda hozzám, majd adott egy búcsú puszit.

-Mindenképp. - mosolyogtam rá ő pedig egy utolsó aggódó pillantással rám nézett, utána pedig elment.

Ezek után egy kicsit tévéztem, de hirtelen elaludtam. Amikor felébredtem, akkor nem otthon voltam. Felálltam és kimentem az ajtón. Most nézem, hogy egy férfi ing van csak rajtam és alatta meg semmi. Hát ez furcsa, de az mégfurcsább, hogy Dereknél vagyok. Amikor kiértem a nappali közepére akkor jött Derek.

-Szia.

-Miért vagyok itt? - kérdeztem egyből a lényegre térve.

-Azért mert... - kezdte és mélyen a szemembe nézett. - Átváltozva, farkasként ide jöttél és megtámadtál. Alig tudtam megvédeni magam és nem csak azért mert alfa vagy, ezáltal erősebb, de nem akartalak bántani. Aztán amikor megnyugodtál és vissza változtál akkor - itt kicsit mintha zavarba jött volna. - meztelen voltál és nem hagyhattalak így ezért feladtam rád egy ingemet. Nem emlékszel erre? Mondjuk, csodálkoztam is, hogy megtámadtál és hiába kiabáltam a neved, nem reagáltál rá. Féltem, hogy valami bajod lesz ha elszöksz farkasként. Sikerült lefognom, de azért így is megkarmoltál párszor. - mondta én pedig a végén megöleltem, viszont egy ideig meg sem tudtam szólalni.

-De ez mégis hogy történhetett meg?

-Nem tudom, de el kell mennünk Deatonhöz, ő talán tudja. Elviszlek.

-Rendben, köszönöm és sajnálom, hogy megtámadtalak. - néztem rá bűnbánóan.

-Semmi baj, nem te tehetsz róla. - mosolygott rám halványan, majd azért odaadta néhány régi ruháját, amit felvehettem, így mégsem csak egy szál ingben kellett lófrálnom.