Hazaindultunk...Nem tudtam merre lakom, még mindig a semmi közepén voltunk, felajánlotta, hogy hazakísér engem, és én belementem.
Út közben sokat beszélgettünk, elmesélte nekem, hogy azért kellett idejönniük mert apukáját a munkahelyén áthelyezték és inkább együtt költöztek.
Kezdtem megismerni, de nem akartam közel engedni magamhoz,ezt már bántam meg elégszer.
Most nem lesz így! ~Gondoltam magamba,de sajnos kicsit hangosabbra sikeredett a szántnál.~
-Tessék?? ~Kérdezte amolyan cuki arccal, cica szemeket meresztve rám.~
-Semmi semmi... ~Próbáltam lányos zavaromat leplezni.~
Megérkeztünk. ~Nem hittem volna,hogy ilyen közel lakunk majd.~ Az ajtóban puszit akart adni, de én ellöktem magamtól.
~Gondoltam kicsit játszom vele.~
-Én is erre lakom! ~Közölte boldogan.~
-Reggel megyünk együtt?
-Persze mehetünk! ~Válaszoltam immár nagy mosollyal ajkaimon.~
-Rendben. 7:20-kor érted jövök, legyél kész! ~ Rámkacsintott.~
::Véleményeiteket kérlek írjátok meg kommentbe,mind a történetről,mind a megfogalmazásáról.::
