Pittyegett a telefonom, hívásom érkezett.
Félrevonultam beszélni vele.
Felvettem.
-Beszénünk kell! ~Szólt bele a telefonba olyan hangon, hogy átjött : Fontos ami mondani akar...
-Hogy érted? Mi az? ~Kezdtem aggódni érte.
-Most nem jó! Odamegyek érted suli után. ~ Tényleg elég fontosnak tűnik~
-Rendben! ~ Válaszoltam. Izgatott lettem. Nem kicsit. Nagyon.~
Alig vártam az órák végét.
Utolsó szünetben odajött hozzám Dani..
-Öhhmmm....izé... ~Makogta. Elpirult~
-Igen? ~Próbáltam bíztatni kicsit.
-Öhmm lenne kedved eljönni velem egy randira holnap?? ~Huncut mosollyan nézett rám, kicsi félénken. Meggyőzött.~
-Igen....Persze. ~Elpirultam,örültem neki.
Becsengettek.
Órán folyton mosolyogtam.
A pad alatt lassan a kezemre csúsztatta kezét.
Zavarba jöttem,de azért jó volt.
Kicsengettek. Én szaladtam ki,ahogy tudtam.
Valaki megragadta a kezem és visszarántott.
Isaac volt az, magához ölelt és félrehívott engem egy amolyan sikátor szerűségbe.
Végig távolságtartó volt amíg oda nem értünk.
-Figyelj! ~Megfogta a kezeim, mélyen a szemembe nézett.~
-Szeretlek ~Mondta komor arccal.~
-Én is.
-De én máshogy....
-Ho...
Nem tudtam befejezni , mert Isaac megcsókolt.
De nem akárhogyan.
Nem szájrapuszit adott, hanem azt az igazit..
Nekilöktem a falnak, ő elszégyellte magát, arca piros színbe borult.
Éppen mondott volna valamit, de lábammal körülfontam a csípőjét, kezemet átkulcsoltam nyakán és viszonoztam csókját.
Ahogy megcsókoltam pillangók kezdtek szálldogálni a testem összes részén.
Ez felkavart.
Egyszercsak éreztem valamit...a nyelve..az enyémhez ért, ez beindított.
Őt is.
Heves csók következett..aztán még pár...nagyon jó volt..mind.
~Életem első csókja...vagyishogy ez már csóközön volt~
-Szeretlek. ~Suttogtam fülébe selymes hangon, majd átöleltem.
-Én is. ~Mondta meggyőzően, a mélyebbik hangszínén.
Leroskadtunk a földre ölelkezve...nagyon jó volt, végig boldog érzés járta át a szívem ...Tele volt szenvedéllyel ez az egész mindenség ...
Mire észbekaptunk már beesteledett.
Hazaindultunk, igaz, hogy ő közelebb lakott de nem érdekelte, elkísért.
Út közben egy szót sem szóltunk egymáshoz.
Megérkeztünk...
-Szia. ~Mondtam az ajtóban állva búcsúzóul.
Odajött, nem szólt semmit.... Megcsókolt megint, gyengéden.
Egész este rajta járt az eszem,nem tudtam egyszerűen elaludni..
1-kor pittyegésre kaptam fel a fejem.
Ezúttal SMS-em érkezett...
-Szia! ~Írta~
-Te sem tudsz aludni? ~Kérdeztem.~
-Úgy valahogy...Még nem tudsz mindent Danival kapcsolatban. ~Igazából semmit nem mondott róla eddig. Ez pont kimaradt.~
-Holnap együtt megyünk suliba,útközben elmondok mindent.
-Rendben, Jóéjt neked!
-Puszillak ;) Szia!
-Szia! =) ~ Köszöntem el tőle.
~Igenám, de mi lesz a holnapi randimmal Danival??~
