Tehát az úgy volt...

95 2 1
                                    

Szerintem ez azért lightosabbra sikeredett =)
(Komiba megírhatnátok,hogy kinek melyik tetszett jobban)

Csak ültem.

Ő belekezdett mondandójába.

-Tehát az úgy volt ~kezdte~ ,hogy tudod én ismertem már jó rég óta Danit.
Azóta nem tartjuk a kapcsolatunkat amióta tavaj lebukott egy sráccal....azt csinálták, igen. Ez engem nem zavart,de őt annál jobban. Megfenyegetett,hogyha erről beszélek bárkinek is megveret...
De most nem emiatt történt.
Azért volt mert valaki megtudta de az tuti, hogy nem tőlem, és elárulta Dani szüleinek...gondolhatod mi volt. Ezért költöztek el, aztán most, hogy ez lecsengett visszajöttek.
Amikor a szülei említeni merték neki egyből rám gyanakodott.....küldött két embert a házunkhoz. Izmos, magas hústornyokat akikkel szemben eltörpültem.
Azon a héten nem mentem iskolába.
Most ismét őket küldte.
Én csak arra szerettelek volna figyelmeztetni,hogy veszélyes alak, bármennyire is nem tűnik annak, de ha mostmár elkezdtem gondoltam kitálalok neked. Többször nem halgattat el. ~Megértettem.~

A szülei is bementek hozzá, majd hazaindultak.
Én ottaludtam vele.

Nem szóltunk egymáshoz azon az estén. Csak csendben egymás mellett feküdtünk és próbáltunk aludni.

Éjjel féltem, mert nagy vihar volt.
Tudta, hogy én félek az ilyesmitől.
Engedélyt kértem,majd befeküdtem mellé az ágyába.

Elnyomott az álom, de mikor felébredtem azon kaptam, hogy kreolszínű teste átölel.

Gyorsan felkeltem,kimenetem a mosdóba majd visszaigyekeztem hozzá.
Felébredt addigra.

-Hol voltál? ~Kérdezte édesen.

Gesztenyebarna szemei az enyémbe néztek.

-WC-n. ~Mondtam széles vigyorral az arcomon.

-Féltél az éjjel?

-Nem...Megnyugtattál. ~Válaszoltam őszintén.

3 nap telt el az incidens óta és én azóta nem mentem iskolába.
Elmentem az orvoshoz,előadtam a hattyú halálát (hányás+hasmenés kongó), ez mindig beválik. Kiírtak egy hétre. ~Tudom nem túl becsületes, de nem volt elég erő bennem ahhoz,hogy találkozzak Danival.
Látni sem akartam! ~

Elérkezett a szombat reggel...Éppen baktattam le a szobámból ampikor egy hatalmas lufival találtam szembe magam.
"Happy Birthday" felirattal.
Nagyon meglepődtem , mert őszintén szólva a sűrű történések miatt teljesen kiment a fejemből.
Csak most fogtam fel:
16 lettem. Értitek? 16.

Felpörögtem,de nem volt senki sem a házban.

Egyszercsak kaptam egy SMS-t.
Privát számtól.

-Gyere ki a hátsó udvarba =) .
-Ok.
~Írtam, majd kisiettem.~

Ott állt az udvar közepén Isaac.
Sok-sok rózsával.
Odafutottam majd átöleltem.
Az ölelésből csók lett.

-Gyere! Vegyél fel szép ruhát.
~ Sürgetett, erre elengedtem ajkaim szorításából.~

-Oksamm. ~Egyeztem bele.~

Felszaladtam majd felkaptam egy vadító vörös, kötött anyagú ruhát magamra.
Gyorsan fogtam a kulcsokat és lementem hozzá.

Kivitt az utcára , bezártam az ajtót majd felültünk a zöld és matt fekete motorjára.
Nem tudtam hová visz.
Aztmondta meglepetés.
Belekapaszkodtam.

Odaértünk.

Egy elhagyatott hely volt, régi, romos, de a maga nemében szép.
Senki nem járt arra.

-Gyere.
~Szólt,s erősen megragadta kezem. ~
-Eztnézdd!
~Mondta, közben kitárta karjait.~

-De Isaac! Hisz ez gyönyörű. ~Jelentettem ki,majd karjaiba omoltam.
Meghatódtam.

Egy gyönyörű panoráma tárult szemem elé és ott volt polifómokra terítve egy piros-fehér kockás pokróc.
Azon egy piknik kosár.

~Pont mint a mesékben~ Gondoltam,majd leültem a földre.

Meggyújtotta a gyertyákat és kipakolt.

Minden ott volt amit szerettem.

Olyan 5 óra felé lehetett már, mikor elkezdett besötétedni.
Felkeltem , majd ő is.

Megfogta a kezem és magához húzott..
Éreztem megint azt a fajta megmozdulását testem belső felének amit délelőtt is.
Megcsókolt,nekidőltünk a falhoz és folytattuk.
Nyelveink összeértek.
Kellemes volt.

Nagyon szálltak azok a lepkék bennem, de el kellett távolodnunk egymás ajkaitól, elsősorban azért, mert levegőhiány lépett fel mindkettőnknél.

-Szeretem rajtad ezt a ruhát.
~Jelentette ki, mosolyodott el és nézett rám gyönyörű szemeivel mindeközben.~

-Baj lenne ha levenném? ~Kérdeztem .

Nőtt a puzusom, gyorabban légegeztem.

-Várj! ~Vágtam közbe.
-Nekem ez az első.

-Nem baj. Ne félj! Majd vezetlek. ~Kacsintott.~

Megtörtént.

Csodás volt,mitöbb fergeteges!

Egyszerűen tökéletes volt.

Egy darabig jó volt aludni de aztán elkezdtem fázni. Betakaróztam.

Reggel mellette ébredtem...


Amikor Egy Álom Válik ValóraWhere stories live. Discover now