I Can't Believe It /BEFEJEZETT/

28. Fejezet

Nathi

– Fáradt vagyok. – sóhajtottam két film után kb. éjfélkor. – Azt hiszem elmegyek lezuhanyozni és aludni. – ültem fel kibontakozva karjai közül.

– Ahogy gondolod. – ránéztem arca enyhe csalódottságot és beletörödést tükrözött. Komolyan úgy érezheti, hogy egy öregasszonnyal van együtt, aki korán lefekszik és nincs semmi szerelmi élete. Ezt elhessegetve mielőtt felálltam közelhajoltam hozzá, nem bírtam ki, hogy ne nyomjak egy csókot a szájára. Belekuncogott, amit lehetetlen volt mosolygás nélkül megállni. Végül három puszival szakadt el tőlem.

– Jó veled. – suttogtam.

– Hiányozni fogsz. – simított végig az arcomon. Annyi fájdalom csengett a hangjában, hogy engem is elszomorított, és éreztem, hogy ha tovább dumálunk erről bőgni fogok. Így nincs kizárva, hogy pityeregjek egyet tusolás közben. Abban pedig tuti biztos voltam, hogy holnapután-után felpüffedt, vörös szemekkel fogok haza repülni és üdvözölni anyuékat. Szavak helyett inkább szorosan átöleltem. Nem voltam biztos a hangomba. Percekig szorítottuk egymást és legszívesebben el sem engedtem volna soha többé. De nem gumi testrészeim lévén elgémberedtem és megszakítottam ezt az érzelem kinyilvánítást.

– Megmutatod, hogy merre hány méter a fürdőt illetően? – váltottam témát. Elég a szomorkodásból és a komolyságból.

– Aha. – úgy láttam levette, hogy nem akarok többet erről beszélni. Felálltam és kinyújtózkodtam. Teljesen elültem vagyishogy feküdtem a testrészeim. Ő is felegyenesedett. – Gyere! – ment előre. Követtem fel az emeletre a cuccaimmal együtt.

– Előtte legornám valahová a tatyót. – mondtam felfelé menet.

– Rendben, persze. Amelyik szobába csak akarsz. Ha eseteleg külön szeretnél aludni.

– A te szobád melletti, ahol az a függőágy van nagyon szimpatikus, szóval, ha megengeded lenyúlnám.

– A tiéd.

  Miután leraktam a hátizsákom, kikutattam belőle a pizsim. Ezt követően megmutatta a fürdőben a kacatok lelőhelyét és már birtokba is vehettem. Egyébként annyira aranyos volt, egy csomót szabadkozott amiatt, hogy nincs itthon mása csak férfi tusfürdője. De be kell valljam, hogy ennek kimondottan örültem, mert így legalább olyan illatom lehet, mint neki. Habár a testápolóm és az izzadásgátló spraym miatt ugyanaz a megszokott illatom lesz.

  Tisztálkodás után mivel George-ot nem találtam, gondoltam, hogy lent lehet, így a fáradtságtól vezérelve nem vártam meg, hanem bementem az ideiglenes szobámba és befeküdtem a pihe-puha hívogató ágyba, azzal a célzattal, hogy megvárom Angyalkát és jó éjt pusziját. Viszont mire felért már aludtam, és félálomba még érzékeltem, hogy lágy puszit ad a halántékomra, aztán mély álomba zuhantam.

Fél kettőkor hatalmas mennydörgésre ijedtem fel. Hirtelen felültem és rögtön az ablakra villant a szemem. Kint a sötét égbolton cikázó villámok játszottak és vakuztak. Az eső zuhogott, de arra tippeltem, hogy még csak készülőben volt a vihar. Én pedig rettegtem ettől. A természet az egyetlen, ami ellen nem tudsz védekezni. Ezen gondolataim egy újabb dörgés zavarta meg, ami igencsak közel lehetett és hetvenöt százalék, hogy belevágott valamibe. A mellettem lévő szobából halvány fény szűrődött ki, így felpattanva átrohantam hozzá. Meglepve pillázott rám mikor megtorpantam előtte két méterrel.

– Mi a baj? – kérdezte és végig mérte alvó rucim, ami ma egy rövidnadrágból és lenge kb. három XL-es pólóból állt.

– Vihar van. – magyaráztam, pont mikor megint egy nagyot dörrent. Erre én megugrottam és pillanatokon belül szorosan hozzá bújva kötöttem ki, mint egy félős nyuszi.