Új év, új élet

11. fejezet - Leah-

A szürke szempár kipattan a monoton kattogásra. Leah felül, visszabújik a földön pihenő ingbe és a sétapálca segítségével talpra áll. A fájdalom enyhült, de még mindig ott van minden egyes lépésénél. A nap felbukkanó sugarai az ablakon keresztül a régi hajópadlóra vetül. A lány az elől lévő ablakhoz sétál, félig elhúzza a függönyt, de egyből el is engedi. Lassú léptekkel halad hátrafelé. A kanapé támlája az ami megállítja őt, megfordul és az alvó Jesse karja után nyúl. A fiú halkan nyöszörögve nyitja ki zöld szemeit. Amint meglátja a rémült sápadt arcot felül, a takaró ölébe hullik feltárva csupasz mellkasát.

- Mi a baj? - kérdezi halkan ezzel próbálva nyugtatni az egyre gyorsabban lélegző lányt.

- Valakik vannak kint... - suttogja Leah.

- Micsoda? - vonja össze sötét színű szemöldökét, közben már az alsónadrágját húzza vissza. Feláll és belebújik fehér pólójába és sötét színű farmerjába. - Öltözz te is. - nem néz a lányra úgy mondja neki. Oda siet az ablakhoz és elhúzza a függönyt, hogy saját szemeivel láthassa amit az előbb Leah mondott neki. A fekete sportkocsin ülő férfi int neki, társai pedig a felsorakozó többi autóban várakoznak.

- Gyertek ki feltartott kézzel. - üvölti az autón ülő férfi. Jesse egyből hátra lép egyet, megfordulva felkapja Leah táskáját és amit tud bele tesz: víz, tartós élelmet és a megszerzett pisztolyt.

- Ezt rád bízom. - nyújtja a vörös hajúnak. A lány bólint és hátára veszi. A többiek akiket Leah már értesített a lépcsőnél várnak. Christina épp az utolsó fonatnál jár Markus a falnak dőlve karba tett kézzel figyel, Erik pedig a telefonját babrája mint mindig.

- NEM ÉRÜNK RÁ EGÉSZ NAP!- csendül fel a figyelmeztető hang ismét.

- Ne aggódjatok minden rendben lesz. - erőltet mosolyt arcára Jesse. Megfordul és kifelé menet felvesz a falnak támasztott puskát, kinyitja az ajtót és feje fölé emelve a fegyvert lép ki a verandára. Oldalra araszol, hogy a többiek is elférjenek mellette libasorba, egyedül Leah az aki csak egyik kezét emeli fel, másikkal pedig a botra támaszkodik.

A motorháztetőn ülő barna hajú férfi füttyent egyet.

- Szép kis csapat, két fiatal lány és három töketlen férfi.

- Mit akartok? - kérdezi Jesse nyugodtan.

- Tudod a fegyver amit tartasz az enyém, az én egyik barátomat csonkítottad meg érte kölyök. - A mély hang bejárja a csöndes helyet és döbbenetet okoz a két lánynál és Ericnél. Leah kérdően pillant a mellette álló fiúra aki kerüli a lány tekintetét, sőt mindenkiét. Végül ismét ő szólal meg.

- Itt a fegyvered, nekünk nem kell. - a kocsin ülő férfi hátra néz és a csoport felé biccent. Az autó ajtaja kinyílik és egy átlagos testalkatú középkorú férfi száll ki, jobb fülét pedig átvérzett kötés fedi. - Nos Ronald, neked megfelel, hogy vissza kapd a fegyvert?

- Az a kis porbafingó a fülemet vette el!

- Nem kell neki a fegyver. - jelenti ki a férfi olyan hangsúllyal mintha egy gombóc fagylaltról lenne szó. - Más kell kitalálnotok.

- A szőkeséget akarom! - jelenti ki hirtelen Ronald. Christina rémülten araszol hátra. A főnöküknek látszó férfi elismerően bólint egyet.

- Szép választás.

- Hé! - csattan fel Markus. - Hozzá nem nyúlhatsz!. - Markus belép a szőke hajú lány elé, hogy testével takarja és védje egyben.

- Nincs beleszólásod kölyök. - közli könnyedén a kocsin tartózkodó. - Ha azt akarja meg is kapja.- Christina barátnőjére néz, Leah viszont nem viszonozza a tekintetet, ujjaival a sétapálcát babrája. A szürke szempár szemügyre veszi a legtöbb embert aki az autókban várakozik, arcára fél mosoly csúszik mikor rájön a trükkjére. Pár perccel ezelőtt fedezett fel valami érdekeset és szokatlant a farkas fejjel ellátott pálcán, de tudja óvatosnak kell lennie, meg kell várnia a megfelelő pillanatot. Leah végül barátnőjére pillant aki tátogva kér tőle segítséget, de a vörös hajú lány elfordítja a fejét. - Rendben hozzátok ide! - a többi autó ajtaja is kinyílik és kiszállnak azok akik eddig várakoztak, megmutatva magukat. Kezükben különféle fegyvereket tartanak, ütő, szúró és lövő eszközök amikkel könnyedén sérülést lehet okozni. Markus a még mindig felemelt kezét ökölbe szorítja. Bármennyire őrjöng belül mégsem tehet semmit ennyi felszerelt ember ellen. Ostobaságnak gondolja. Két férfi lép fel a verandára és a félelemmel teli lányért lépnek. Karon ragadva a lépcső felé húzzák. A szürke szempár ami eddig csak figyelemmel kíséri az eseményeket, most elsötétülnek. Leah hirtelen mozdul, kilépve a sorból egy szempillantás alatt ott áll a hozzá közelebbi férfihoz, a pálca szárát pedig a vastag nyakhoz szegezi. A meglepett idegen megdermed, fogalma sincs mit lépjen, hiszen azt hitte senki nem mer közbe lépni. Leah ujjai olyan szorosan fonódnak a pálcára, hogy kezdenek elfehéredni., fejét előre döntve tartja, és hagyja, hogy vérvörös tincsei az arcába hulljanak.