Új év, új élet

26. fejezet

Leah​ ​aprónak​ ​és​ ​sebezhetőnek​ ​érezte​ ​magát​ ​a​ ​nem​ ​túl​ ​kényelmes​ ​műanyag​ ​széken, miközben​ ​Zacary​ ​lábait​ ​keresztbe​ ​téve​ ​farkas​ ​szemet​ ​nézett​ ​vele​ ​várva,​ ​hogy​ ​a​ ​lány megtörjön​ ​és​ ​másfelé​ ​nézzen.​ Fejben dől el, minden ott dől el. - Biztatta​ ​magát​ ​Leah​ ​ahogy egyenesen​ ​a​ ​zöld​ ​szemeket​ ​fürkészi.​ ​A​ ​lány​ ​legnagyobb​ ​meglepetésére​ ​hirtelen​ ​Zacary másfelé​ ​pillant​ ​arcán​ ​elégedett​ ​mosollyal.​ ​Ujjai​ ​a​ ​vele​ ​szemben​ ​kávétól​ ​gőzölgő​ ​bögréhez érnek,​ ​hogy​ ​gyengéden​ ​előre​ ​tolhassa​ ​a​ ​lánynak.

A szürke szemek az elé csúszó bögrére vándorolnak. A matt rózsaszín háttér előtt apró virágok nyílnak sorba körbe a pohár oldalán. Ez volt Leah kedvenc bögréje. Tíz éves volt amikor apjának Japánba kellett utaznia a munka miatt. Majdnem egy hónapig volt távol, de mikor vissza tért sok szuvenírt, játékot és ezt a bögrét hozta magával. Mondhatni szerelem olt elsó látásra. A lány tudta, ha az apja ezzel a bögrével érkezik mondani szeretne, vagy kérni tőle valamit, bár általában kért tőle. A szürke szemek reménnyel telve pillantottak fel apjára miközben ujjai közé vette az átmelegedett porcelán oldalát. A férfi gond terhelt arccal ült le a fotelbe, nem szívesen küldené egyetlen lányát Magyarországra, de az ellenséget csak úgy ismerheti meg, ha egy beépített személyt küld oda. 

-​ ​Nem​ ​mérgező.​ ​-​ ​A​ ​férfi​ ​hangja​ ​vissza​ ​rázza​ ​Leaht​ ​a​ ​jelenlegi​ ​helyzetbe.​ ​Keze​ ​megpihen​ ​az asztal​ ​tetején​ ​ahogy​ ​hátra​ ​dől​ ​a​ ​széken.

-​ ​Nem​ ​vagyok​ ​benne​ ​biztos.

-​ ​Pedig​ ​lehetsz.

-​ ​Mit​ ​akarsz​ ​tőlünk?

-​ ​Ha​ ​kortyolgatod​ ​még​ ​kellemesebb​ ​lesz​ ​a​ ​beszélgetés.

-​ ​Nem​ ​kösz.

-​ ​Fegyvereket​ ​és​ ​vagy​ ​töltényeket​ ​az​ ​élelemért​ ​és​ ​a​ ​ruhákért​ ​cserébe.

-​ ​Amint​ ​láthatod​ ​kardom​ ​van​ ​alig​ ​van​ ​néhány​ ​fegyverünk.

-​ ​Látod​ ​mögöttem​ ​azt​ ​a​ ​monitort?​ ​Láttam​ ​mikor​ ​megálltatok,​ ​láttam​ ​mikor​ ​az​ ​egyik emberetek​ ​kinyitotta​ ​a​ ​csomagtartót​ ​és​ ​kivett​ ​belőle​ ​egy​ ​pisztolyt.​ ​A​ ​nyakadban​ ​pedig​ ​az​ ​a lánc.​ ​-​ ​Leah​ ​reflex​ ​szerűen​ ​a​ ​nyakában​ ​logó​ ​dögcéduláért​ ​nyúl.​ ​Ujjai​ ​között​ ​tekergeti​ ​a​ ​fémet miközben​ ​a​ ​vele​ ​szemben​ ​ülőre​ ​nézek.

-​ ​A​ ​lánc​ ​nem​ ​az​ ​enyém.

-​ ​Igen​ ​ezt​ ​gondoltam,​ ​nem​ ​vagy​ ​tipikus​ ​katona​ ​alkat​ ​de​ ​a​ ​magas​ ​férfi,​ ​na​ ​ő​ ​igen​ ​az.

-​ ​Minek​ ​neked​ ​a​ ​fegyver​ ​és​ ​vagy​ ​a​ ​töltény?​ ​-​ ​Zacary​ ​meglepettséget​ ​színlel​ ​ahogy​ ​hallgatja​ ​a lány​ ​szavait.

-​ ​Aranyom​ ​eddig​ ​burokba​ ​éltél,​ ​esetleg​ ​a​ ​látásoddal​ ​van​ ​valami​ ​probléma?

- ​Minden​ ​rendben​ ​van​ ​velem.