- Nem látok semmit!- próbáltam túlkiabálni a tömeget.
- Nyugi má- hadonászott előttem a telefonjával Christopher.- mindjárt jönniük kell!
- Ott vannak!- tapsikolt Eliza.
És igaza volt. A közönség hatalmas visításba kezdett a fiúk láttán...
Na akkor mindent az elejéről...
Amint Los Angelesbe megérkeztünk a lefoglalt hotelünkbe, az ófő azt az utasítást adta ki, hogy osszuk szét a szobákat. Nekem, Christophernek (a meleg haverunknak) és Elizának jutott egy.
Délután fele lehetett, amikor valaki nagy hévvel berontott a szobánkba.
- Mi a retkes faszom van?- meredt a váratlan vendégünkre Chris.
- Szereztem jegyeket a ma esti Vamps koncertre!- újságolta kipirosodott arcal Lena, az osztályból egy hisztis picsa.
- Te jó ég!- néztünk össze sokat sejtően Elizával.
- Hogyhogy? Hiszen a jegyek nagyon drágák...
- A jegyárus fiú ideadta az utolsókat és cserébe csak egy randit kért- pirult el.
- Ez csodás!- vigyorodtam el.
- Hogy szökünk meg?
- Azt bízd csak rám- húzta egy ravasz mosolyra a száját Lena...
