Ha valaki egy féléve azt mondta volna, hogy hamarosan Justin Bieber nyakában ülve fogok bulizni, valószínüleg ful hülyének gondoltam volna. De most, a körülményekhez képest simán kinézem magamból, úgy is, hogy semmire sem emlékszek szinte a tegnap estéből...
Minden ott kezdődött, hogy reggel egy idegen házában ébredtem az asztal alatt (??) egy párnát magamhoz szorítva. Mint korábban kiderült, magának, Taylor Lautnernek a szüleinek a házában aludtam. Erre onnan jöttem rá, hogy a szekrényen mindenféle óvodás képeket láthattam róla.
Szerencsére a szülei tök jófejek voltak az után, hogy elmagyaráztam, hogy buli volt és fogalmam sincs hogy kerültem oda. Ami igaz is volt végül is.
A magyarázkodás után udvariasan visszautasítottam a reggelit, amivel megkínáltak és elindultam megkeresni a bajtársaimat. Nem kellett messze keressem... Bradra a kertben találtam rá a kutya házában, teljesen használhatatlan állapotban. Csak egy nadrág volt rajta. Nem volt szívem felkölteni, ezért a telefonomon (amit mellesleg egy ismeretlen táskában kaptam meg ott Taylor Lautner szülei étkező asztala alatt) megcsengettem Elizát, aki szinte azonnal felvette. Nem tűnt a hangja se nyúzottnak se álmosnak vagy esetlek idegesnek.
- Hol vagy?- kezdte minden bevezetés nélkül.
- Mond valamit, ha azt válaszolom, hogy az alkonyatból Jakob szülei házában?
- Mi?- kérdezte megütközve.
Szegénykém nem csodálkoztam, hogy ful hülyének néz.
- Mindegy. Te hol vagy? És mi történt?
- Én itthon vagyok Jamessel eggyütt... és... ahj! Én sem tudom, hogy mi történt! Tudunk beszélni? Ide találsz?
- Megoldom- legyintettem idegesen.
- Oké. Várlak- rakta le.
Elrakva a telefonomat idegesen fogtam egy taxit.
