Samanta Élete[Befejezett]

14. Fejezet

Ez a napom is ugyan olyan volt, mint egy átlagos szerda. Az edzés után elmentünk az erdő közepére. Scott mindvégig próbált felhergelni de nem ment neki. Nem tudom miért. Talán ő az a szempont? Áá, nem hinném. Az elmúlt 1 hétben minden nap ezt csináltuk. Plusz futtatott, egyre gyorsabb és gyorsabb leszek, egyre jobban látok, egyre erősebb és erősebb leszek. De még mindig nem tudtam átváltozni. Nem tudott felhergelni. Eljött a buli napja. Anya már két napja elment. Most Lauval készülünk a bulira. Kiraktuk a piákat, a poharakat, a nasit. Thomas is megcsinálta már a DJ pultot. Most nem tudom éppen mit csinál. Csöngettek. Odamentem az ajtóhoz és a hármas ikrek és Andrew volt az ajtóban. Beengedtem őket majd odaadták az ajándékokat. Megint csongettek, de nem tudtam ki az.
-- Szia. Te ki vagy?? - ismerősnek tűnt.
-- Oh. Én Lau barátja vagyok, Matt.
-- Oh ok. Gyere be, Lau a medence mellett van. - be akartam csukni az ajtót de valami megállította. Scott volt az. Mögötte meg a többi csapattársam. Alex, Robert és Chris. Beengedtem őket és kezdődhetett a buli. A 10 ajándék ott volt egy asztalon. Felkaptam őket és felvittem a szobámba. Mikor ki akartam menni a szobámból egy mellkasba ütköztem.
-- Oh, bocsi. - megnéztem kinek ütköztem és Scottot láttam.
-- Semmi baj. Azért jöttem utánd mert Lau barátjáról akarok beszélni veled.
-- Ok. Halljuk.
-- Az a gyerek az a farkas akit láttal a meccsen.
-- Jaa. Akkor ezért volt ilyen ismerős.
-- Mit csináljunk szerinted? - kérdezte tőlem. Elgondolkoztam egy kicsit, majd eszembe jutott egy könnyű megoldás.
-- Hagyjuk, had maradjon. Had higyje azt hogy nem tudunk róla.
-- Ok. - akartam volna elindulni de visszarántott. - Vigyáz magadra! Ja, és hol a wc? - mire ezt megkérdezte egy kicsit elröhögtem magam, majd rámutattam egy ajtóra. Bólintott majd elindult a fűrdő felé, én meg lefelé. Útközben kifele az udvarra öntöttem magamnak egy italt majd kimentem. Valaki a medence szélén állt így vettem az alkalmat és bele löktem a vízbe. Miután feljött a víz alól láttam hogy Andrew volt az. Mindenki röhögött ő meg felém nyújtotta a kezét.
-- Azt várhatod hogy segítsek. Ismerem ezt a húzást. - mondtam majd hátatfordítottam neki.
-- Ezt még vissza kapod. - mondta Andrew majd lefröcskölt.
-- Héjj.
-- Csak nem cukorból vagy? - kérdezte, majd elnevette magát. Erre letettem a poharam, levettem a ruháim majd ráugrottam.
Mindenki minket nézett de nem érdekelt. Scott is időközben megérkezett.
-- Scott! Segítesz kijönni? - kérdeztem. Hátha vele is kiszúrhatok.
-- Persze. - odajött és segített. Mikor félúton voltam, berántottam őt is.
-- Ezt még vissza kapod.
-- Ok. Már kettőtöktől kapom vissza. Kíváncsi vagyok mit találtok ki. - mondtam majd kimásztam a létrán keresztűl. Megtörölköztem majd bementem a szobámba átvenni a fürdőruhám. Alex már egy kicsit sokat ivott. Láttam hogy valamit pötyög a telefonján, de nem érdekelt. A következő egy órában ittunk, táncoltunk, gyerekes módon ugyráltunk ki- be a medencébe. Valaki csengetett. Remélem nem a szomszédok azok. Volt már arra példa, hogy túl hangos volt a buli, ezért átjöttek de nem hallgattam rájuk, ezért kihívták a rendőrséget. Mondjuk bevallom egy kicsit be voltam csípve. Kinyitottam az ajtót és egy kisebb tömeg volt a ház előtt. Félre löktek majd beözönlöttek a házba. Bezártam az ajtót majd rohantam Alexhez mert amióta itt vannak csak ő nyúlt a telefonjához. Odamentem hozzá majd jól pofánb*sztam. Még a kezem is belesajgott. Értetlenül nézett rám aztán körbe mutattam. Elkeztem vele ordibálni, már nagyon felhergelhettem magam mert sajgott a szám. Scott próbált nyugtatni de most neki se sikerült. Mondta hogy rohanjak fel a szobámba majd ő elintézi. Én felrohantam a szobámba majd éreztem hogy kezdek átváltozni. Az utolsó emlékem az hogy Scott bejött a szobámba és meglepetten néz rám. Innentől képszakadás... Nem emlékszem semmire... Teljes sötétség...