Samanta Élete[Befejezett]

24. Fejezet

Az elmúlt héten nem tanultunk semmit, de pénteken megkaptuk a könyveinket. Hétvégén azokat becsomagoltam. Vasárnap nyertünk 11-6-ra. Király hét.
De valaki vasárnap este felébresztett. Ó, hogy az a... Kinyitottam a szemem és megláttam ki az, aki felébreszetett.
-- Mit akarsz? - kérdeztem majd Matthez vágtam a párnám.
-- Elvinni. - mondta majd Adam segítségével kivittek a szobámból halkmentesen. Persze számat leragasztották. Mikor kivittek a házból ,,kirobbantam'' kezeik közül majd átváltoztam. Kezd ez szokásommá válni. Rájuk támadtam de mire odaértem hozzájuk átváltoztak. Most jut eszembe hogy a házamnál vagyunk. Nem akartam kockáztatni hogy valaki meglásson, ezért befutottam az erdőbe. Persze ők követtek. Ezaz. A célomat elértem. Rátámadtam az eggyikre, de a másik nekem ugrott. Neki estem egy fának ezér sajgott a hátam. De felálltam nem érdekelt a fájdalom. Nekiugrodtam az hiszem Mattnek. Nem tudom megkülönböztetni őket, teljesen egyformák. Ha nég Scott is itt lenne akkor lehet hogy őt támadnám meg. Szóval nekiugrottam Mattnek és nagy erővel egy fának csapódott minek következtében elájult és visszaváltozott. Adam odarohant hozzá. Hallottam hogy valakik jönnek, de Adam nem, mert én még farkasként álltam ott, de ő nem. Lehet hogy a vadászok azok. Így átváltoztam és felugrottam egy fára,  hogy lássam mi történik. Lassan ideértek és Adam is észre vette, de már nem volt idelye elfutni.
-- Ezt a kettőt fogjátok el. - ordította az egyik négy másiknak. - Ti meg a lányt keressétek meg. - mondta a többinek. Basszus. Akkor tudják hogy itt vagyok.
A fák ágain próbáltam kimenni az erdőből, de az erdő végén leestem a fáról. A hátam sajgott, de szaladtam haza. Halkan bementem a házba. Felmentem a szobámba és halkan felhívtam Scottot. Kómásan, de felvette, majd elmeséltem neki mi történt velem és hogy a vadászok elvitték Mattéket. Mondta, hogy ügyes vagyok, de le akarta rakni mert nagyon fárad volt. Letettem, majd én is elaludtam.