Bár a két fiú sokszor össze kapott kisebb nagyobb dolgokon, de ezt most valahogy másként érezték.
-Most mi a szar bajod van?- Értetlenkedett Willi.
-Minek mondasz ilyen vicceket?-lökött rajta egyet tesója, mire meg is tántorodott Willi
-De hát neked is tetszett és nevettél is.
-A nagy szart. Csak a látszat kedvéért nevettem.
-Teljesen nem értelek. Csak egy poén volt, minek kell így fennakadnod ezen az egészen. Tudod mit. Felejts el mára.
Willi ezzel befeküdt az ágyába, magára rántotta a kék takarót, a fejére is ráhúzta és összegömbölyödött, a fejét a párnák közé temette. El akart bújni Maty elől, el, hogy még ne is lássa. Közben érezte, hogy pár csepp könny elhagyta a szemét, szipogott párat és próbálta vissza tartani a sírást.
Siratta a békés időszakot, és a boldogságot, amit a testvére csinált, az hogy megcsókolta és azóta csak a csókjaira vágyott, az tette igazán boldoggá. Most tudta, hogy ennek vége. Nem lesz este csókcsata, nem érezheti a testvérét, nem nézhet a szemébe, és még beszélni sem beszélhettek.
Maty eközben a telefonját nyomkodta az ágyon, de az ő véleménye sem volt különb, pillanatok alatt megbánta, hogy rákiabált Willire, és még meg is lökte, akár el is eshetett volna, most meg fel fel pillant rá, ahogy a takaró alatt látszik, hogy lélegzik. Maty azt is tisztán hallotta, ahogy a könnyeivel küszködik, tudta, hogy testvére nem szeret sírni, mert mindig erősnek akarja mutatni magát.
Matynek most nagy lelkiismeret furdalása lett, hogy ő bántotta meg. De ő is most küzd a saját igazáért, amit persze nem gondol annak, mert megbánta és most mindketten, ott gubbasztanak az ágyukon, és őrlődnek.
***
Maty felébredt az éjszaka közepén, megnézte a telefonján az időt, 2:27. Elkezdett ez után forgolódni, párszor rátekintett testvérére, aki már nem volt a takaró alatt, és látta milyen békésen alszik.
Egy fél óra elteltével sem tudott vissza aludni, ezért szépen lassan felállt az ágyáról és pár lépéssel Willi ágyához lépett, megállt egy pillanatra és elgondolkodott, hogy jó ötlet e mellé feküdnie. De meggyőzte magát. Így talán majd Willi sem haragszik rá.
Mikor épp feküdte be és huzta volna magukra a takarót, Willi elkezdett mocorogni, egy fordulással át is karolta Matyt, aki alig mert levegőt is venni. Willi is félálomba kerülhetett mert el jutott az ő agyáig is, hogy épp az előbb karolt át valakit.
-Mit csinálsz Mat?- megpróbálta érthetően kipréselni a szavakat a száján.
-Csak aludj kérlek. Itt leszek ma melletted.
Maty adott egy puszit a homlokára Willinek, és ő is becsukta a szemét. Immáron már Willi ölelésében el tudott aludni...
VOUS LISEZ
Brother
AléatoireKét 17 éves testvér nem hogy külön szobában nem lakhat a szüleik szerint, de még a közös családi hétvégén is egy sátorba szám űzetik őket. Így indul el Wili és Mat története.