"Manóka"

15.4K 535 19
                                    

[Faye]

Reggel már az ágyon keltem és Kian nem volt a szobámban. Gyorsan kapkodtam a fejem ide-oda, hátha meglátom valahol, de nem. Nem volt tényleg ott. Felpattantam az ágyamból és egy nagy lobonc hátradobással kisiettem az ajtómon. 

- Hol vagy Kian? Mi? Most te komolyan itt hagytál? Azt mondta anya, hogy vigyáznod kell rám! - morogtam végig az egész házat... Hát szép itt hagyott ez a köcsög... 

Tipikus Kian... Tudtam, hogy nem tud rám vigyázni, csak azért mondja, hogy ne kelljen a mamámhoz mennem, de legalább ebben segített. Én egyedül is jól megleszek :))

Készítettem magamnak egy kis reggelit, egy kis tojásrántottát :)) Igen, mert az a legjobb reggeli, már csak a fehérje miatt is, én mint bokszoló már csak tudom. ^-^

Bmx-el mentem a suliba, mert gondoltam jobb lesz így. Nem akartam még felhívni sem Kian, ha már egyszer itt hagyott. DE mi is vártam tőle? 

Ő midnig a saját utait járta a barátságunk alatt is... egy kicsit kezdem úgy érezni, hogy többek hagyunk, mint barátok, de miért? Mert egyszer elkezdte ezt a hülyeséget, és azóta ez van... már csókolózunk is... Atya Ég. 

Pedig régebben sosem tettük. Egyszer sem vol ilyenről szó, hogy mi akár mikor is egymáshoz érünk, mint férfi a nőhöz. 

***

Én nem vagyok a szabályzathoz kötve a suliban. Engem nem nagyon érdekel, ha a gyökér tanár beszól, hogy nem szabad az épületbe vinni a biciklit, én akkor is beviszem. 

Már a folyosón toltam a bicóm, amikor megláttam Trissy-t egy fiúval, akit nme láttam, de imádkoztam, hogy ne Kian legyen az. Egy kicsit megálltam előttük és megpróbáltam megkukkantani, hogy ki az a fiú, mivel épp egymás szájában lógtak és Trissy oda nyomta szegény srácok a szekrényhez. 

Nem láttam a fiút... de jobb is így. Ha Kian lett volna, akkor soha többé nem engedtem volna a közelembe, de komolyan! Én nem szoktam kamuzni.

[Kian]

Jc. hívott reggel, hogy menjek haza, mert valami dolgot el kell intézni, de mind a kettőnk kell hozzá, ezért lassacskán leemeltem az alsó kis Csipkerózsika hercegnőmet a hasamról, annyira kis cukin aludt Istenem...^-^ Gyönyörű szőke hajacskája a feje mellett jobbra-balra volt eltűrve. :)) Órákig názni tudtam volna, de mennem kellett. 

Írtam Faye-nek egy üzenetet és az éjjeli szekrényére raktam, hátha elolvassa, de mint tudom, nem nagyon szokta az éjjeliszekrényét figyelgetni. Egy próbát, azért megér. 

Nem is tudtam bemenni reggel a suliba.. Elhúzódott a program Jc-vel, ezért egyikünk sem ment suliba. 12-kor végeztünk akkor meg már nincs értelme bemenni :DDD Meg hüylék is lettünk volna. 

Egész nap csak Faye járt az eszembe, az a felelsz vagy mersz és, azok a gyönyörű mellek... 

Most nem arról beszélek, hogy én a külsője miatt szeretem, hanem az is gyönyörű része, de belülről is a legjobb. Azt hiszem én kezdek nem barátként tekinteni Faye-re. Ez elég gáz nem? Ő szinte biztos vagyok benne, hogy csak a barátom akar majd lenni, mivel nem az a pasizós típus és tudja, hogy nekem egy lány kevés.

De ez igazából nem így van. Én egész eddig a tökéleteset kerestem. Hogy milyen nekem a tökéletes? 

Gyönyörű, intelligens, nem hülye mint a legtöbb szép lány, és meg tud nevetettni, edzésben van de mindenféle kaját megeszik, és persze az ágyban is megállja a helyét. 

***

Írtam üzenetet Faye-nek. Már nem bírtam ki, hogy ne beszéljek vele, mert ő ott rohad a suliba én meg itt süttetem a hasam :)) de ezért élvezem :DD

Kian L.= Szia Tündérkém. Nem leszek ma suliban, ugye a munka miatt. 

Faye S.= Mi az, hogy nem vagy? Miféle munka????? Ha szabad megkérdeznem? 

Kian L.= Jaj nem olvastad el az üzenetem igaz? Raktam az éjjeli szekrényedre egy cetlit. 

Faye S.= Tényleg??? :OO Hupsz :DD Nem láttam. Bocsi, hogy kicsit kiakadtam... azt hittem otthon agytál csak úgy. 

Kian L.= Dehogy. Olyat sosem tennék. :)) Bocsi, hogy eljöttem csak sürgős volt. 

Faye S.= Semmi baj :*** Na mennem kell, mert töri lesz és a banya elveszi a telóm, na szia <3 

Kian L.= Oksika, vigyázz magadra Törpikém :*

***

[Faye]

Az utolsó óra után kimentem a suli ajtaján és szembe találtam magam Kian-el. Jaj, de örültem neki, egyből futni kezdtem és a nyakába ugrottam. Átölelt és amikor elhúztam mellkasától a fejem a szemébe néztem. 

- Szia - mondtam nagy vigyorommal. - Hogy-hogy itt vagy???? - érdeklődtem. 

- Szia, Tündérkém - mosolyodott el. - Gondoltam eljövök érted, hogy ne egyedül kelljen hazamenned, meg mert persze én vagyok a dadusod - kacsintott. 

- Igen - simogattam dús hajacskáját, az ujjaimmal. - Annyira örlüök, hogy eljöttél. Képzeld reggel láttam Trissy-t egy sráccal nyalakodni és azt hittem te vagy... - meséltem lebiggyesztett ajkakkal a reggeli incidenst. 

- Igen? De Faye - fordította az arca felé a fejem. - Mondtam, hogy én azzal a lánnyal soha többé! 

Csak mosolyogtam és megpusziltam Kian arcát. Nem akartam a suli tanulóui előtt megcsókolni, hisz az már mi gáz lett volna. Nagyon... főle, hogy a suliban úgy tudják, hogy nem  is vagyunk jóba. 

Hazamentünk hozzám. Csináltam egy kis ebédet Kian-nek, mert farkas éhes volt a Drágaszágom, és nem akartam, hogy szegény még jobban lefoggyon így is túl vékonyka.

- Spagetti? - kérdztem. 

- Aha - csillant föl a szeme. - Istennő vagy Faye! Tudod? 

- Háááát persze - mutattam magamra az egoista arckifejezésemmel. - Egyértelműen!  - nevettem. 

- Igeeeen - vicsorított. - Annyira, de annyira! - közeledett gyorsan felém. 

Hátrálni kezdtem, de a kult az utalamat állta, ezért felültem rá és ott lóbáltam tovább a lábam. 

- Mit akarsz Kian? - kerekedett ki a szemem hirtelenségétől. 

- Téged!!! - kiáltotta és a hátamra fektetett a pulton. 

Csókolgatni kezdte a nyakam, majd egy kis mozdulattal a számhoz ért. 

- Kian, előbb elkészíthetem a kaját? - suttogtam. - Utána aztán bármit csinálhtasz velem megígérem, de most én is éhes vagyok - toltam el magamtól. 

- Bármit? - csillant föl újra a szeme. - Oké, akkor leszállok rólad - kacsintott. 

Jaj, neee. én hülye... a suli legnagyobb nőcsábászának azt mondta, hogy bármit csinálhat velem és még meg is ígértem... nem tudom még elképzelni sem, hogy mi lesz itt. Már most félek. 

✨THE BAD BOY LAWLEY✨# Best Friends KIAN R. LAWLEY HUN FANFICTIONWhere stories live. Discover now