✨THE BAD BOY LAWLEY✨# Best Friends KIAN R. LAWLEY HUN FANFICTION

"Mit is gondolok?"

§Faye§

- Ezen a héten már nem tudunk találkozni - mondta nagy sóhaj után Naten a telefonba. 

- Hogy-hogy? - csúszott is le a mosoly a számról. 

- Tudod, elég messze lakom és nem lesz buszom - morgott. - Sajnálom. 

- Ja, hétvégén nincs busz? - lepődtem meg. - Pedig azt hittem akkor is van. 

- De van, csak elég rosszul járnak. Csak úgy tudnám megoldani, hogy hamar haza kellene jönnöm és annak nagyon nincs értelme... 

- Ooh, hát nyugodtan nálunk aludhatsz - ajánlottam föl a remek ötletemet. 

- Ááá nem akarok zavarni - szégyenlősködött Naten. - Meg tudod anyukádék nem hiszem, hogy jó szemmel néznének rám, hogy ott alszom.  

- Nem zavarsz. Nem lesznek itthon a szüleim, úgyhogy itt alszol! - jelentettem ki a dolgot. 

Nem cicózok én emberek. A férfiaknak meg kell mondani a tutit különben nem lesz belőle semmi. 

- Jól van köszönöm Brooke - éreztem a hangjából, hogy mosolyog. - De ezért ezt még majd átbeszéljük.  

- Oké, na akkor várlak holnap, de hozz alvó ruhát is - kuncogtam. 

Naten nagyon nem akart itt aludni, szerintem tolakodásnak érezte, hogy még csak most ismerem, de máris itt alszik. Nem baj, mert én nem nézem ezt tolakodásnak. Sőt örülök neki, hogy nem kell hamar hazamennie. 

- Rendben van Brooke. Álmodj szépeket! 

- Neked is jó éjt, szia - tettem le a telefont. 

Olyan jó volt arra gondolni, hogy megismertem Natenet. 

Írtam még este Kiannek, de nem írt vissza. Azt jelezte a telefon, hogy 3 órája nem volt aktív. Vajon mi lehet vele? Ő mindig fent van... Kicsit aggódni kezdtem. 

***

Éjszaka arra ébredtem, hogy valaki köveket dobál az ablakomra. Megnéztem az órámat, még fél három sem volt. Ahhjj, mérgesen felkászálódtam a pihe-puha ágyamból és odasomfordáltam az ablakhoz. 

Kitártam az ablakot, persze közben majd meg fagytam, de az már kit izgat. 

- Ki vagy? - szóltam le morcos hangon és lenéztem. 

- Én - láttam meg Kiant egy szál alsógatyában. 

Kikerekedett szemekkel lestem tovább. - Mi történt veled??? 

- Házibulit tartott Jc. - húzta szét viccesen a száját és széttárta karjait. 

- És részeg vagy? - ráncoltam a homlokom, mert eléggé ittasnak látszott a drágaságom. 

- Dehogyis! - mondta kótyagosan és legyintett egyet. 

- Szóval igen. Várj egy pillanatot - vettem föl hirtelen a mamuszom és lesprinteltem a lépcsőn. 

Kinyitottam a bejárati ajtót és bevezettem a házba Kian-t. Jaj, szegénykém nagyon sokat ihatott, szó szerint olyan szaga volt, mint egy szeszkamrának. 

- Gyere szépen elmegyünk fürdeni - melegítettem kezemmel az ő jéghidegre fagyott ujjait. 

- De én álmos vagyok - nyöszörgött és hozzám bújt, hogy majd ő ott alszik a nyakamra borulva. 

- Nem, nem, nem Kian - ellenkeztem. - Most szépen engedek neked egy meleg fürdőt. 

- Nyaahhjj Baby - rázta meg a fejét. 

- De - vezettem föl a szobámba. 

Közvetlenül a szobámból nyílt a fürdőszoba, ezért könnyű volt szemmel tartanom a kanapémon fetrengő Kiant. 

- Ugye nem vagy berosszulva? - kérdeztem a hányásra utalva. 

- Aa. - nézett felém bágyadtan. - Köszi, hogy bejöhettem. 

- Nincs mit tudod, hogy ide bármikor jöhetsz. - mosolyogtam. 

Készen is volt a fürdő, ezért felsegítettem Kiant és bevezettem a fürdőbe. Elkezdtem lehámozni róla ruháit. Levettem a cipőjét, aztán a többi ruházatát. 

Nem engedtem volna meg, hogy cipővel a házba jöjjön, ha nem ilyen állapotban lett volna.

- Lehúzom az alsód jó? - kérdeztem, mert nem bírtam lerángatni róla, olyan állásban volt. 

- Persze. 

Sikeresen levettem, de amikor megláttam a farkát megint megütött a guta. 

- Kian kérdezhetek valamit? - forgattam kínosan a szemem. 

- Ne kímélj! - sóhajtott egy nagyon és simogatni kezdte a hajam mivel ott guggoltam az alsóteste mellett.  

- Neked miért áll? - mutattam a férfiasságára. 

- Hát.. öm... nem tudom - nevetett fel. 

- O-oké - nevettem én is egy kínosat. 

- Nyugi van már - indult meg a kád felé és belecsüccsent.