✨THE BAD BOY LAWLEY✨# Best Friends KIAN R. LAWLEY HUN FANFICTION

"Perverz vagy!"

[Faye]

Hallottam, hogy jön vissza Kian, ezért gyorsan úgy tettem, mintha bealudtam volna.

- Bakker Faye, tudtam... mintha nem is te lennél! – motyogta magának és egy kicsit kuncogott.

Kicsit lestem, Kian pont akkor vette le magáról a törülközőt. Nagyon szexi teste van, meg is értem, hogy minden csaj rá van kattanva. Hát egyrtelműen nem a személyiségéért szeretik, hanem a kinézetéért. Kian más lányoknak nem szokta kitárni a lelkét. (csak nekem)

Felém fordult.

- Faye te nem is alszol! – viygogott. – Te ki kukkoló! Tudom, hogy jó a seggem – vicsorított.

- Nem is azt néztem! – ráztam meg kínosan a fejem.

- Ja persze, akkor mit? Talán más érdekel? – húzogatta a szemöldökét.

- Nem fújj! Hagyjál! – fintorogtam. – Felejtsd el! Csak véletlen volt.

- Véletlen vagyok ilyen szexi mi? Tuti arra gondoltál, hogy milyen hiper szuper szexi vagyok! – kösz Istenem, hogy ez a bolond gyerek mindent kitalál!

- Nem is! – kamuztam. – Sosem gondolnék ilyenre chh... - mondtam már tiszta vörös fejjel.

Úgy elpirultam, hogy a rák hozzám képest egy halvány állat.

- Akkor azt mondod, nem vagyok az? – vágta be a mű sértődöttséget.

- Az vagy, csak hagyjuk már ezt! – zártam le a témát.

- Oké, Tündérkém akkor most szexinek tartasz! – kuncogott. – Mindig is tudtam.

- Nem! Ahhj Kian hagyd már abba! – dünnyögtem.

- Te tuti gerjedsz rám Faye! Csak titkolod! – röhögött.

- Nem fogom megengedni, hogy itt alkudj, ha nem fejezed be! – fenyegettem.

- Mi? Jó akkor befogom inkább – rakta a szája elé a kezét.

- Na, én is így gondoltam! – motyogtam és visszacsuktam a szemem.

Oda bújt mellém Kianm a takaró alá és a derekamra tette a kezét. Azt simogatta fel alá, majd az ujjával körözni kezdett a hasamon körbe-körbe, amitől csikis lettem.

- Kian! – kuncogtam fel. – Hagyj! – fordultam felé.

- Miért? – vágott hülye pofát. – Talán elküldesz? – figurázta ki, amit még az előbb mondtam.

- Jaj Kian! – nyafogtam. – Miért vagy ilyen?! – nyöszörögtem.

- Bocsi, de nem értelek. Milyen? Mindig is ilyen szoktam lenni, mint most! – magyarázott nagy vigyorral a képén, amit legszívesebben egy pofonnal töröltem volna le onnan.

- Most olyan bunkó vagy!

- Ja, szóval bunkó... hát igen, de nem tudom miért. Nézd el nekem!

- Jó, úgyis minden hülyeséget elnézek neked! – suttogtam.

- Naaaa! – kuncogott. – Inkább aludjunk, mert a végén még én jövök ki rosszul ebből a beszélgetésből!

- Már most te jössz ki rosszul! – oltogatottam.

- Oké, Faye. Aludj! Holnapra nem marad oltás! – csitított el és befogta nagy tenyerével a számat.