Bumpy love /h.s/

Part 11

A harmadik film közben érzem, nyom el az álom. Harry oldalához bújok. Finom mozdulatokkal simogatja hátam. Ezzel közelebb lökve az álomba zuhanáshoz. Mély álomba merülök mellette.

Álmom megzavarja valaki sürgető kopogása. Szemeim fáradtan nyitom fel. Tudtam volna még aludni, nem is kicsit. Morcosan forgolódok a zaj miatt. Pontosabban forgolódnék, de két derekamra csavarodott erős kar nem engedi. Mi a franc? Tényleg Harryvel aludtam, ki is ment a fejemből.

Olyan nyugodt az arca alvás közben. Frusztrációjában keletkezet ráncok, most nem éktelenkednek arcán. Szemei tökéletesen lecsukva, alátámasztva azt, hogy alszik. Így nem bukok le a kukkolása közben. Szempillái legyezőként terülnek selymes arcára. Olyan gondtalannak látszik így. Göndör fürtjei szanaszét vannak terülve a párnán. Úgy beletúrnék selymes hajzuhatagába. Nem szabad! Emlékeztet tudatalattim. Arc éle zavarba ejtően tökéletes. Igazából egész arcában nem találok semmi kivetni valót. Külső megjelenése is kifogástalan. Derekáig ér a takaró, így tökéletes a rálátásom, izmos felsőtestére. Minden izma kirajzolódik, még nyugalmi állapotban is. Tetoválásait megbabonázva figyelem. Rabul ejtik tekintetem. Remélem azért a nyálam nem folyik... Mielőtt valami olyat tennék, amit később megbánnék felső teste bódító látvány miatt. Vissza fordítom figyelmem arcára. Telt, kívánatos ajkai résnyire vannak egymástól. Szuszogása betölti a szoba csendjét. Pontosabban betöltené, ha valaki nem verné állat módjára az ajtót.

Lassan kikászálódom az ágyból. A vad kopogásra Harry még mocorogni, sem mocorog. Ezt nevezem mély alvónak. Oda sietek az ajtóhoz. A túloldalon lévő kopogás mániáshoz szólok.

- Elfog kopni az ajtó! - kiabálok a cselekvőnek. Hihetetlen, Harry még erre sem ébred fel.

- Itt van a lakatos, öt perc és jön. - kiabál az idegbeteg kopogtató. Chris mindig ilyen türelmetlen volt. Nem idegesítem magam feleslegesen, ráhagyom.

- Köszi, hogy szóltál Chris. - lépteit hallom távolodni. Visszafordulok Harryt ébreszteni, de már az ágy mellet áll.

*Harry szemszöge*

A harmadik filmet nézzük. Nagyon jól elbeszélgettünk, miután már nem piszkáltam azzal, hogy velem álmodott. Oldalamhoz bújva szenderül mély álomba. Háta simogatása megnyugtatt.

Az igazi Harry nem ilyen félénk, mint amilyen mellette vagyok. Nem mondom neki egyenesen, mit kell csinálnia. Eltűröm a szájalásait. Túl kedves vagyok, nem acélos akarattal irányítok. Nem tudom mi ütött belém, hogy eddig ilyen mézes-mázas voltam. Ennek vége!

Pontosan tudom mi ütött belém. Rob (Krisék apja) próbál keresztbe tenni a bandámnak. A terv szerint Krissel "véletlen" akadunk egymásba a reptéren. Sikerül elnyerni a bizalmát, hogy meghívassanak magukhoz. Amikor Mike meghívott minket a reptéren, mondtam még három embert rajtam és Louison kívül. A másik banda alapító tagok. Együtt hoztuk létre a One Directiont. Szépen elkapjuk a gyerekeit, ez által majd le száll rólunk Rob. A srácok rendesek nem akarom őket belekeverni. Nem tehetnek az apjuk szarságairól. Krist muszáj megszereznem. Bármit bevetek a cél elérésének érdekében. A kedves srác álca is csak ezért volt. Eddig egy mozdulat egy gondolat sem az enyém volt, csak az álca része. Egyetlen amivel nem számoltam, az ereje. Szépen megvert minket. Ha nem becsülöm alá semmi esélye sem lett volna, velem szemben.

Az egyetemet idén halasztanom kell, a banda ügyei fontosabbak. Fegyverben és drogban utazunk, motorversenyekkel és boksz meccsekkel fűszerezve. Össze kell szednem magam. Holnap reggeltől ismét a régi leszek. Harry Styles a One Direction banda vezére, tökös srác. Ha a banda ügyeit tökös főnökként intézem, most sem lehetek puha pöcs. Kemény maffia vezér vagyok, nem félénk kisfiú. Holnap reggeltől ennek megfelelően fogok viselkedni. Krissel határozott leszek. Tudnia kell ki a főnök. A behódolását akarom. Ez a régi Styles! Ünnepel a tudatalattim. Visszatérek a régi módszerekhez...

Reggel vad kopogás rángat ki álmaim világából. Érzem az ágy süppedését és emelkedését. Kris sétál az ajtóhoz, következtettek. Hallgatom a beszélgetést miközben magamra kapom a pólót és melegítő gatyát. Kris megfordul, arca meglepettséget tükröz.

- Jó reggelt, Harry! - nyögi ki. Ha, még tudnád mennyire... Vigyorodok el. Új tervem megfogalmazódik fejemben.

- Baby, még nem tudod mi vár rád - közelebb lépek hozzá - de sokat...

Mondatomat a zár leesése szakítja félbe. Fejem a hang irányába fordítom. Az ajtó tárva nyitva. Két pillanat sem telik el, megpillantom Louist kezében telefonommal. Arcát figyelve valami sürgős lehet. Krist figyelemre se méltatva, lépek el tőle.

- Hello, haver! - veregetem vállba miközben elveszem tőle a telefonom. - Szedd össze Naillt és a kocsinál várjatok menet készen.

- Meg lesz. - utasításaimat követve hagyja el látóterem. Krisre vetem pillantásom futólag. Észre veszi mivel eddig engem fürkészett.

- Most mi van? - fakad ki. Zavartsága tisztán érezhető. Ettől boldogság keletkezik mellkasomban. Talán egy csipetnyi félelmet is megfigyelek rajta. Lesz ez még jobb is...

- Hamar megtudod... - kacsintok rá.

 Értetlen alakját hátrahagyva. Öles léptekkel megyek le a lépcsőn. A fiúknak motyogok egy köszönés félét, majd gyorsan elhagyom a házat. A srácokat tényleg megkedveltem. Jó lenne még velük hülyülni, de ez ráér. Van most fontosabb dolgom is. Gyorsan bepattanok a kocsiba, Naill már indít is.

- Mi a terv Harry? Ja, Zaynt és Liamet értesítettem róla, hogy nálad megbeszélés - mondja Louis. Miközben a hátsó ülésen terpeszkedik.

- A házamban elmondom. - válaszolok egyszerűen. A részleteket gyorsan ki kell gondolnom, amíg odaérünk.

Csendben telik az út. Mikor megáll az autó, gyorsan kipattanva sietek a ház felé. Louis és Naill a nyomomban csőrtett. Belépve meglátom a két hiányzó embert is. Öten váltunk gyors üdvözléseket, és letelepszünk a nappalimba.

- Hogyan tovább? - kérdezi Zayn. Italába kortyolva érdeklődik. Naill valami undorító ír kaját zabál. Liam és Louis folyamatosan érdeklődve figyelnek engem.

- Robot nem a gyerekein keresztül fogjuk támadni...

- Mi? Miért?- Liam heves értetlenkedése zavar meg.

- Megkedveltem a srácokat. Nem érdemlik ezt az apjuk szarságaiért.Ha rendeződik a helyzet, haverkodni fogunk Morganékkel. - tisztázom Liam kérdéseit - Rob jövő heti drog szállítmányát fogjuk megfújni. A fegyver szállítmányaiba is bezavarunk. Clubjaiban zavart keltünk. Minden üzletébe belerondítunk. Kénytelen lesz embereket toborozni az ellenünk folytatott harcába.Mindenki kezd majd elpártolni tőle. Így egy idő után annyira meggyengül idegileg és anyagilag, hogy csak le kell csapnunk rá és megölni. - vázolom tervem egyszerűen. - Kellet neki az én városomban terjeszkednie. London az én szabályaim szerint működik - nyomatékosítom mondani valóm.

- Tetszik. Ezzel végleg elsöpörhetjük - csámcsog Naill kajája fölött.

- Bírom a Morgan srácokat. Ha vége jó lesz velük megint hülyülni. - helyesel Louis.

- Ütős - támogat Liam is.

- Mindent jól kitaláltál. De lenne egy fontos kérdésem - beszél Zayn.

- Mond - jelzem neki, hogy folytassa.

- Kristen Morgannel mi a terved? Mert, ha neked nincs, nekem...

- Ő az enyém! - vágok a szavába - Kibaszottul ne forgass semmit a fejedben, ami vele kapcsolatos! A napokban el kell rabolnunk. Mostantól velem kell lennie. Ennek pedig ez a megoldása.

- Nyugi, haver! - ingatja a fejét Zayn - Értem.

- Biztos el akarod rabolni? - kérdezi tűnődve Louis.

- Az elején lehet ellenkezik majd, de aztán belém szeret és nem lesz semmi gond. - magyarázom.

- Te tudod... - hagyja rám Naill.

- Hogy gondoltad az elrablását? - kíváncsiskodik Liam.

- Meg van a tervem. A napokban megcsináljuk. - Mivel tudom a telefonszámát az előcsalogatása már egyszerű lesz... 

Ettől a résztől indul meg igazából a történet. Innentől várható az "igazi" sztori. Remélem szeretitek olvasni. Ha tetszik szuper lenne, ha jeleznétek valahogy.. Köszi ;)