~Elizabeth szemszöge ~
Mikor Sarah belépett láttam Rioson, nem tetszik neki Sarah. De nem érdekel Sarah már pokolian hiányzott. És bármennyire haragudtam rá annó tudtam, hogy most már nem csinálja.
-Khm. - köhögött egyet Rios
-Ő kicsoda? - nézet rá össze húzott szemel a barátnőm.
Ajjaj ezek nem lesznek jobban úgy érzem...
-Manu Rios vagyok.... -válaszolt flegmán Rios.
-Ahha ok. - válaszolt Sarah.
Ezután még egy csomót beszélgetünk. 18 óra felé elkeztek tőlem búcsúzkodni szinte mindenki távozott kivétel Rios.
-Rios? - kérdeztem furán
-Peterson? - kérdezett vissza
-Mit szeretnél még? - kérdeztem ásítva
-Nem szimpi ez a lány Peterson.... -vágott a közepébe
-uhum... És mit kezdjek vele..? - kérdeztem
-Ne barátkoz vele. ..- kikerekedett szemekkel néztem Riosra.
-MÉG IS MIT KÉPZELSZ TE MAGADROL? NEM IS ISMERED....MEG AMUGY IS SEMMI KÖZÖD A MAGÁNÉLETEMHEZ...- kezdtem vele kiabálni.
-Kérlek most menj el. - mutattam az ajtó felé. Rios pedig szó nélkül távozott.
Még mindig mérhetetlen nagy Dühvel dőltem el az ágyamon. A Plafont kezdtem el bámulni és szép lassan elnyomott az álom..
ŞİMDİ OKUDUĞUN
A Srác Akit Az Elején Utáltam... Ff.: Manu Rios
Macera-Manu... -Szeretlek El.. -Még így is..? -Mindenhogy.- és megcsókolt.