Reggel az ébresztőm hangjára keltem és amennyire nem vártam a reggelt olyan gyorsan eljött, lassan kimásztam az ágyból és a szekrényemhez mentem.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Miután felöltöztem, kifésültem a hajam és hagytam a vállamra omlani, sminket nem raktam magamra. Köszöntem anyunak aki éppen palacsintát sütött.
-Tettem az étel dobozodba neked is és Manunak, láttam tegnap a képet nagyon édesek vagytok együtt kicsim és örülök, hogy boldognak látlak. - mosolyodott el anyu én pedig meg sem tudtam szólalni csak megöleltem. -Köszönöm anyu. - motyogtam a vállába. -Viszont én megyek Anyu remélhetőleg Manu vár már. -mondtam mosolyogva. Felhúztam a cipőm meg persze a kabátom és ki léptem az ajtón, mintha csak tudta volna Manu is éppen akkor lépett ki a házuk ajtaján. Ma is iszonyatosan jól nézett ki, fekete térdnél szakadt nadrág volt rajta fehér Adidas felsővel, és egy fekete sport dzsekivel, fogott valamit a kezébe de nem láttam mert takargatta.
-Szia Béb. - köszöntött egy száj puszival. - Gyönyörű vagy. - erre a mondatára kicsit elpirultam. -Te sem nézel ki olyan rosszul Manu. - nevettem fel. -Na kösz. - nevetett fel ő is. - Egyébként tessék ez a tiéd. - adott a kezembe egy doboz Raffaello t. -Jaj Manu igazán nem kellett volna, köszönöm szépen. - öleltem magamhoz.
~Manu szemszöge~
Amikor Eliz magához ölelt, a szívem hatalmasakat dobbant nem hittem el, hogy ő tényleg az én barátnőm nagyon szeretem ezt a lányt és soha nem akarom elengedni. Amikor elhúzódott tőlem nem engedtem messzire mivel megcsókoltam, éreztem ahogy megremeg a csókomtól.
-Szeretlek. - suttogtam mikor elhúzódtam tőle. -Én is téged. - mondta ki azt a szót amitől most nekem kellett megremegnem. Kézen fogva indultunk el a suliba és még mindig cikáztak bennem a gondolatok, hogy még mindig nem hiszem el. -Mi az Manu? - kérdezte megszeppenve. -Semmi sem El. - Amúgy nem félsz kicsit? -Camerontoól? Kicsit de nem nagyon érdekel ha neki így jó akkor ez van. - mondta.
Közben megérkeztünk az iskolába, szerencsére nem voltak olyan sokan kint vagy éppen bent az aulában de így is voltak páran akik megnéztek minket. Egyszer csak egy nálam 1 fél fejjel alacsonyabb srác lépett oda nem tetszett nekem volt benne valami és az is hozzá tett, hogy Eliz szorosabban fogta a kezem.
-Lám - lám - ezt a mondat nem ismerős valakinek?! - Eliz látom sikerült találnod egy olyan srácot aki elfogadja a ronda külsőd. - hogy mit mondott???? -Hagyj békén Aaron. -Naaa még el sem kezdtem. -mosolygott gúnyosan. -Hát pedig igazán leállhatnál buzikám. -Na te meg mit pattogsz Rios. Egyre jobban kezdett nálam elpattanni az a bizonyos húr amikor hirtelen olyan történt amire nem számítottam Eliza elengedte a kezem és egyszerűen felpofozta a srácot. Aaron feje elcsuklott balra az aulában pedig mindenki egyszerre HÚ-hzot fel. -Ezt még megfogod bánni. - mondta a srác közvetlen közel Eliz arcához és távozott. -Manu menjünk fel a terembe kérlek. - nézett rám Eliz és láttam, hogy mindjárt elsírja magát. -Persze gyere csak keressük meg Saraht aztán menjetek mosdóba és pletykáljatok. - mondtam mosolyogva amitől kicsit Elizanak is jobb kedve lett.
