Tikk takk tikk takk
Ketyegett az óra. A lány csak bambult maga elé.
-Piper...úgy vélem, hogy most már ideje lenne beszélnünk a történtekről...
Piper nem reagált. Dr. Hastings sóhajtott egy nagyot.
-Piper, már vagy két hónapja nem szólsz egy szót sem... Ez nem normális, ha így folytatod lehetséges, hogy kórházba kell küldenünk.
A lány felemelte üveges tekintetét, és belenézett az orvos szemébe. Semmilyen érzelmet nem lehetett belőle kiolvasni. Olyan volt, mint egy élőhalott.
-Piper...kérlek....
A lány továbbra is farkasszemet nézett vele, de megszólalt.
-Azt akarja, hogy beszéljek róla? Mégis miről? Hogy a szerelmemet valószínűleg börtönbe zárták? Hogy az egész miattam történt? Hogy nem tudok róla semmit, mert nem hajlandók beszélni róla? Mégis mi a büdös francról akarja hogy beszéljek?
Dr. Hastings elmosolyodott, és boldogan firkált a kis noteszába, majd felnézett.
-Először is tisztázzuk, hogy milyen kapcsolat fűzött Miss Chapmanhez?
A lány gúnyosan felnevetett.
-Szórakozik velem? Szeretem Spencert. Ez nem valami béna tanár-diák kapcsolat, aminek vége szakad, ha lebuknak...nem...ez valódi szerelem...
-Hát hogyne. Viszont Piper, én úgy vélem, hogy két azonos nemű ember között nem alakulhat ki semmiféle szerelmi kapcsolat. Szerintem, csak túlságosan kötődsz Miss Chapmanhez, és félsz elengedni.
Piper megmarkolta a szék karfáját.
-Maga ne mondja meg nekem, hogy mi az a szerelem. Heterót akarnak csinálni belőlem? Hajrá csak tessék! De én akkor is kívánni fogom Spencert.
Dr. Hastings elfintorodott.
-Piper drágám, szerintem neked egy sürgős terápiára van szükséged. A belőled áradó homoszexualitás egyszerűen botrányos! Ezt nem fogadjuk el egy ilyen magasrangú iskolában mint ez.
A lány mosolyogva közelebb hajolt az orvoshoz.
-Felőlem elküldhet akár elektrosokk terápiára is, nem fog változtatni a dolgokon. Viszont ha most megbocsát indulnom kell, órám lesz.
Meg se várva Dr. Hastings válaszát Piper kiment az ajtón. Épp a folyosón sétált végig, amikor Joshba ütközött. A rendőrségi eset óta nem látta. Ezek szerint visszavették az iskolának tett "szolgálataiért"...vagyis a beköpésért. A lányt elöntötte a düh. Nekiugrott Joshnak. A földre lökte, majd elkezdte felpofozni. A fiú arcán folyt a vér, de Piper még mindig nem állt le. Tovább ütötte Josht. Majd egyszercsak valaki oldalról pofon vágta. Elsötétült előtte a világ.
-Pipes...pipes...
A lány kinyitotta a szemét. Spencer ölében ült, aki a haját simogatta. Olyan jó érzés volt. Elmosolyodott.
-Spence...mit keresel itt? Te..te nem börtönben vagy?
-Tudod tökmag az álmokban bármi lehetséges.
A lány elszomorodott. Halkan sírni kezdett, és egyre jobban kapaszkodott bele a nőbe.
-Spence kérlek ne hagyj itt...én...ezt már nem bírom tovább...
-Pipes nézz rám!
Piper felnézett Miss Chapman tengerkék szemeibe.
-Emlékszel mit mondtam, amikor Josh bántott? Azt, hogy sose hagylak el. Ezt ne feledd. Mindig itt leszek veled.
-Úgy félek...
Spencer lehajolt, és megcsókolta a lányt.
-Néha a szeretteinkért áldozatot kell hozni... Légy türelmes! És tanulj meg még pár poént, mert már nagyon hiányoznak.
Piper sírva nevetett.
-Megígérem.
-Szeretlek Pipes.
-Én is szeretlek Spence.
Piper gépek csipogására ébredt. Sajgott az arca. Mikor megnyalta a száját, vért érzett. A szoba ajtaja kinyílt, és Mr. Morgan sétált be rajta. A lány megpróbált felülni, de akkor vette csak észre, hogy le van szíjazva.
-Szervusz Piper! Remélem készen állsz, ugyanis hamarosan kezdődnek a terápiáid. Kinevelik belőled a homoszexualitást.
YOU ARE READING
Shakespeare Szerelme
RomancePiper Montgomery a Carlegan Katolikus Gimnázium legjobb diákja. Színötös tanuló. Azonban élete hatalmas fordulatot vesz, amikor megismeri az új irodalom kistanárát. Az élet egyre közelebb sodorja őket egymáshoz. Vajon képesek lesznek eltitkolni az é...