Miután bejelentették ezt a csodálatos hírt, felrohantam a szobámba és inkább valami kényelmesebbet viseljek, így egy fekete sportnadrágnál ugyanaz a fehér maicánál és egy fekete trénerkafelsőnél döntöttem.
Lementem a nappaliba, mindenki már az ajtóban állt és engem várt. Felkaptam a kistáskám, felhúztam a cipőm, és már mentünk az autó felé. Jin ült a volán mögé, mellé Namjoon oppa, hátra pedig a többiek. Én Tae és Jimin mellett ültem. Az út oda nem volt unalmas mivel a mellettem ülők vicceket meséltek. Fél órába telt mire odaértünk.
Kiszáltam, és az első dolog amit megpillantottam, az az óriáskerék volt. Mindig is féltem a magasba, de nagyon kiakartam próbálni.
Jungkook, Jimin és Tae már rohantak a hullámvasúthoz, J-hope, Jin és Namjoon elmentek sétálni, én meg maradtam Yoongival.
-Na mit szeretnél csinálni?- kérdezte kedvesen.
-Menjünk az óriáskerékreee!- kiáltottam, talán egy kicsit túl hangosan, mire Yoongi csak felkuncogott.
-Rendben- mondta mosolyogva. Sorban álltunk egy ideig majd amikor mi jöttünk sorra, beültünk. Már akkor elkezdtem pánikolni amikor elkezdett mozogni.
-Félsz a magasba?- kérdezte nevetve.
-N-nem!- mondtam nem túl magabiztosan.
-Akkor miért szorítod ennyire a kezem?- mondta kuncogva, mire én vöröslő arcal elkaptam a kezem, de ő megfogta és berakta az ölébe. Már megtettünk egy kört, de nekem csukva volt a szemem mert nem mertem kinyitni.
-Nyisd már ki a szemed, nagyon szép a kilátás!- mondta, mintha nem lenne mindennapi látvány. Lassan kinyitottam a szemem, de rögtön belemarkoltam Yoongi pólójába, és elkezdtem pánikolni.
-Nyugi már nem minthogyha leállna.- mondta, de ebben a pillanatba meg is állt. Én ijedtemben elkezdtem sikítozni, míg Suga csak magához ölelt.
-Nem kell félni, itt vagyok.- mondta suttogva a fülembe, majd abbahagytam a sikítozást és visszaöleltem. Amikor elengedtem, láttam, hogy lefelé néz.
-Ha jól látom már javítják, szóval ne aggódj- mondta kedvesen, de nem nyugtatott le nagyon.
/Jungkook szemszöge/
Vége lett a hullámvasútnak és elmentünk megkeresni a többieket. Jimin és Tae elmentek Jinéket megkeresni én pedig Vickyéket. A központban sétáltam, amikor láttam egy tömeget. Érdekelt, hogy mi történt, ezért odamentem. Amikor odamentem láttam, hogy nagyon javítják az óriáskereket. Egy pillanatra megmozdult ekkor sikított valaki. Felnéztem és láttam, hogy egy fiú ölel egy lányt. Olyan negyed órába telt mire végre megjavították. Ekkor vettem észre, hogy az a lány aki sokított az Vicky volt, és aki ölelte az pedig Suga hyung... Bárcsak nem siettem volna a hullámvasútra...lehet, hogy most én ölelném meg nyugtatnám...
/Yoongi szemszöge/
Eléggé vicces volt Vicky reakciójai...nem gondoltam volna, hogy ennyire fél a magasban. Állandóan fogta a kezem, és ha megijedt hozzámbújt....és valamiért melegség töltött el...olyan cuki és szép Vicky, de tudom, hogy Jungkook kedveli őt...hogy hogyan? Amikor Jungkookot kerestem, bementem a szobájába és az asztalján voltak rajzok Vickyről vagy épp kettőjükről. Ügyesen rajzol, de a fantáziája is érdekes. Amikor végre leértünk sajnos őt láttam, ahogy a földet nézi.
-Szia Kookie!- mondta Vicky, de erre Jungkook nem válaszolt csak elment. Vicky rám nézett, majd vissza Jungkook irányába. Ebből nem lesz jó vége...
/Vicky szemszöge/
Vajon mi történt Kookieval? Már megint elszégyelte magát? Nem...akkor nem lett volna ilyen...még akkor is visszaköszönt volna. Yoongi oppával épp sétáltunk a bejárathoz némán. Amikor odaértünk azt láttam, hogy Tae öleli Jungkookot, Jimin pedig ott áll mellettük, Jin aggódva nézi őket, Namjoom és Hoseok pedig beszélgetnek.
YOU ARE READING
Mr. Shy One | BTS ff
Fanfiction-Ugye még él?- kérdeztem kétségbeesetten -Hol van már a segítség?!- kiabálta el magát Yoongi Hyung...jaj Istenem...most mi tévők leszünk?