/Jimin szemszöge/
Mindanjian kiszálltunk a kocsiból, Jungkook, V, és én kisétáltunk a "partra". A tó maga nem valami nagy, de nagyobb mint egy kerti medence. Namjoon és Jin hyung kivették a csomagtartóból cuccainkat és letelepedtünk egy enyhén árnyékos helyre. Suga hyung nem nagyon szeret napozni, ezért árnyékba szokott aludni. Vicky elkéreckedett hogy átöltözhessen, mi pedig csak levettük maicánkat és besétáltünk a vízbe. Kicsit hideg volt, dehát nemsokrára vége a nyárnak ezért nem csodálkozok.
Mostanra már öten pancsiztunk a tóban. Jungkook, Tae, Hobi, Jin és én. Őszintén érdekelt hogy néz ki Vicky fürdőruhában, de gondolom nem csak én.
A távolban rengeteg ember volt, valaki úszott, kiabált, vagy éppen ugráltak be a kissé törött mólóról. Mink is kiakartuk próbálni, de Jin azt mondta veszélyes, így nem mentünk.
Unatkoztunk, ezért azon gondolkodtunk mit csináljunk. Először a vizicsata volt az ötlet, de mindig azt csináljuk, így nem. Majd támadt egy fantasztikus ötletem. Namjoonhoz és Yoongihoz néztem, akik egy napozóágyon aludtak. Feléjük egy szép alkatú nő sétált...Ja várj, az Vicky...Uh lá lá...
Felénk néz, de rögtön Sugára kapja tekintetét, mert elkezd hozzá dumálni. Vic leül a földre, amire törölközőt terített, és hármasban elkezdtek az árnyékban beszéni. Elmondtam többieknek az ötletem, amibe bele is egyeztek, és Vicky felé vettük az irányt.
Háttal ül nelünk, így nem vett minket észre. Én megfgtam derekánál, Tae egyik lábát, Jungkook másikat fogta , és vittük a tó felé. Vicky csak kapálódzik és kiabálja, hogy tegyük le, de persze az nem lenne mulatságos. Kicsit besétáltunk a vízbe hogy ne kövekre landoljon, és háromig számolva közbe "hintáztatva" egy kiáltással elhajítottuk. Mindenki röhögött, Vic pedig csak köhögve kidugta fejét a víz alól. Tae odaúszott hozzá és nevetve megkérdezte, hogy jól van-e , de válaszul mellkason csapta.
/Victoria szemszöge/
De jó nekem...pfuuu... Kiuszva a partra kicsavarom hajamból a vizet. Szikrákat szóró tekintettel rájuknéztem, ők meg csak tovább röhögtek. Visszasétálva Yoongiékhoz, ők csak fejüket csóválták mosolygva. Napra terítem törölközőm, és ráfekszek háttal, napszemüveg szememen, és békésen elalszom napozás közbe.
Nem tudom mennyit aludtam, de arra ébredtem, hogy valaki simogtja az arcom. Kinyitom kicsit hunyorítva szemem, mivel a nap kicsit erősen világít, rájöttem, hogy nincsen rajtam a napszemüvegem, de nem baj.
-Jóreggelt- Mondja Suga. - Lassan indulunk haza.
-Hány óra van? - Kérdezem nyújtózkodva.
-Öt, de nekünk az este próbánk van, szóval előbb kell hazamennünk. - Mondja oldalra fordítva fejét. Válaszul bólintottam és felültem. A többiek már pakolnak vissza a kocsiba, Yoongi is becsatlakozott hozzájuk. Táskám is elvitték, így muszáj lesz bikinibe hazamennem.....
Hátraülök szokásos helyemre, Suga és Hobi közé. Az út békésen telt. Maknae line elaludt, gondolom kifáradtak a sok ugrálásba, Jin vezet, Namjoon telózik. Hobi a tájat szemléli az ablakból. Naplemente van, az ég is elpirult. Sugára nézve, észrevettem, hogy ő engem nézett. Elnéz, én pedig értetlenül Hobi felőli ablakon át bámészkodok.
Kicsit elmbambultam, gondolkodtam, de ezt megzavarta valami meleg érintés. Lenézek lábamra és észreveszem Yoongi Kezét combomon. Pír kúszik arcomra, és ránézek. Ő csak a tájat bámulja miközben círogatja lábam. Nem tudtam, mit kéne csinálnom, így ráhelyeztem kezem övére, amire elmosolyodott. Most kezét fogva fogta lábam egész úton.
Hazaérve mindenki felment készülődni a táncpróbára, én pedig elfoglaltam a földszinti mosdót. Letussoltam. felöltöztem egy fekete rövidnadrágba és fehér pólóba. Kilépek, és leülök a kanapéra. Megint egy magányos este, csak én a tv és a kaja....
---------------------------------------------------------------------------------
Gondolkodtam mi legyen benne, és nem voltam valami kreatív tudom :/
Észrevettem, hogy sokan hozzászóltok a könyvemhez és felmérhetetlenül boldoggá tesz :) köszönöm szépen!
Jó olvasást! <3
YOU ARE READING
Mr. Shy One | BTS ff
Fanfiction-Ugye még él?- kérdeztem kétségbeesetten -Hol van már a segítség?!- kiabálta el magát Yoongi Hyung...jaj Istenem...most mi tévők leszünk?