Nyakörv

♥02♥

Már befejeztem a feladatokat,  amikor is kicsengettek. Unottan figyeltem, ahogy az új fiú köré gyűlnek páran és kérdezősködni kezdenek.

-Ismerkedésre fel! -pattant fel mellőlem Yuta és a társaság felé indult. Lépett vagy hármat, majd hirtelen visszafordult és megragadva a csuklómat, engem is oda húzott.
-Nakamoto Yuta vagyok!- hajolt meg a fiú előtt mosolyogva. A fiú csak szó nélkül biccentett egyet,  majd rám nézett.
-Kim HyeEun- mutatkoztam be én is, amire a válasz megint csak egy biccentés volt. A körülötte lévők mindenféle kérdésekkel bombázták őt, de alig válaszolt valakinek. Én csak a nyakörvet figyeltem, amire senki nem kérdezett rá. Hirtelen gondoltam egyet, majd közelebb léptem és a fekete, kiálló, kis valamire böktem.
-Ez mi? - néztem a fiú szemeibe unott arccal, de mégis kíváncsiskodó szemekkel.

A fiú egy kissé megijedt a hirtelen mozdulatomtól, így elkapva a csuklómat, rideg tekintettel pillantott fel rám.
-Bicska.- engedte el végül a csuklómat és kirántotta nyakörvéből az említett tárgyat. Egy gomb megnyomásával ki is nyílott. A lányok ijedten ugrottak hátrébb.
-Ez megőrült? Ennek valami agyi baja van. - súgdosták egymásnak, majd csak hátat fordítottak és gyors léptekkel indultak inkább ki. Pár fiú is hasonlóan tett. Rajtam és Yután kívül még ketten maradtak.
-Minek ez? -húztam fel bal szemöldökömet, ahogy az éles eszközt figyeltem.
-Csak.- vonta meg a vállát, majd a következő pillanatban Yuta guggolt le a fiú elé és csillogó szemekkel figyelte őt.
-Te ilyen gengszter féle vagy? - kérdezte mosolyogva.
Taeyong értetlenül pislogott párat, majd összecsukta a bicskát és visszatette nyakörvébe.
-Nem igazán tudom mi az, de nem is nagyon érdekel.- vonta meg a vállát.
-Hát jó.. - állt fel előle Yuta és felpattant a padra. Nem nagyon értettem, hogy minek a nyakörv és a bicska.
-Miért van rajtad nyakörv? -kérdeztem és meg akartam volna bökni a nyakörvet is, de ellökte a kezemet a nyakától.
-Mindig is hordtam. És ne nyúlkálj, mert utálom, ha hozzá érnek.- nézett rám kissé feszülten.
-Ja... Bocs- léptem egy abróbbat hátra, majd féloldalas mosoly jelent meg arcomon. Megvan a mai célom. Meg fogom érinteni azt a nyakörvet.
-És miért hordod? Jobban érzed benne magad? -kívancsiskodtam tovább.
-Nem, a gazdám azt mondta, hogy soha nem vehetem le, fürdésnél is csak nagyon ritkán- vonta meg a vállát. Úgy érzem szeret vállat vonogatni. A gazda szó hallatán kicsit tágasabbra nyíltak a szemeim.
-Gazdád?? - kérdezte nagyokat pislogva Yuta.
-Igen, gazdám. Aki felnevelt. Mindenkinek van gazdája.- tette szét kezeit értetlenül. Már csak én meg Yuta maradtunk vele. Valahogy a többiek meggondolták magukat és mégsem akarták őt megismerni. Én egyre jobban meg akartam ismerni. Tetszett ez a nyakörves dolog.
-Azok a szülők. Nem gazda.. -magyarázta Yuta és halványan elmosolyodott a fiún.
-Tök mindegy.. - forgatta meg a szemeit Taeyong.
-Nem mindegy, mert a szülők nem adnak rád nyakörvet.- értetlenkedett.
-Hagyjuk..- rázta meg a fejét a fiú. Gondolom kicsit kifárasztotta őt Yuta.
"Ez tetszik" gondoltam magamban és arcomon egyre szélesebb vigyor jelent meg.- Mintha egy kutya lennél. -figyeltem a szemeit érdeklődve.
Nagyokat pislogva nézett rám.
-Te meg mintha ennek örülnél..- döntötte oldalra fejét, de válaszolni már nem tudtam, mivel a tanár lépkedett be az ajtón. Egyetértően bólintottam egyet Taeyong felé, majd Yutával a helyünkre siettünk.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Második rész  ✔
Folytatás nemsokára :)