Nyakörv

♥️18♥️

Álmomban egy sütőben voltam..Megsütött valaki vagy valami, de ennek én örültem. Hiszen így felmelegítettek engem, a jéghideg csirkét.. (Najo ezt még én sem tudom komolyan venni XD Í.m.)

Reggel a még mindig rámcsavarodott fiú látványára keltem, ami szép és jó volt, de olyan szinten melegem volt, hogy úgy éreztem tényleg egy sült csirke leszek.
-Ta-Taeyong.....- Szóltam neki halkan, majd megismételtem e tettem párszor, amikor vegre nyöszörögni és fészkelődni kezdett.- Készülnünk kell!- mondtam már egy kicsit hangosabban. -Szálmm...- ujját a számra helyezve hallgattatott el, még mielőtt megkérhettem volna, hogy leszálljon rólam.
-5 perc szundi az ébresztéshez...-motyogta reggeli rekedtes hangján és már fel is csendült horkolása.
-Mintha én ébresztőóra lennék, tudod kivel szórakozz!- morcosan belecsíptem oldalába, mire nagyot ugorva engedett végre szabadulni.
-Nem, te a szerelmem vagy..- Vigyorgott féloldalasan utánam, és egy kisebb pírrel arcomon visszafordulva még egy szexi csók dobást is kaptam.

⚪️⚫️⚪️⚫️⚪️⚫️⚪️

-Ó hogy esne ki a szeme...Ó hogy poshadna ki a bele...Miért kell nekem ezt eltűrnöm???- panaszkodtam egyetlen barátomnak, Yutának. A lépcsőn ülve tanulmányoztuk, hogyan lehet valaki ennyire tapadós. Értelmes válasz ugyan nem született a kérdésre, de legalább még jobban rádöbbentem, miért is utálom ennyire az emberek többségét.
-Tud egyáltalán róla, hogy ti milyen kapcsolatban vagytok Taeyonggal? Szerintem azt a kis tényt azért közölni kéne vele..- ajánlotta a térdén könyökölve a fiú.
-Azt kéne, de az biztos, hogy nem én leszek az, aki közli vele.- kifogásokat már inkább nem mondtam, hisz minden valószínűséggel ismer már annyira Yuta, hogy tudja, nem az a fajta vagyok aki csak úgy mindenkinek megmagyarázza a dolgokat. Rájönnek majd maguktól, vagy idiótán fognak meghalni, hacsak nem tart valaki felvilágosító órát nekik.
-Akkor kérd meg Taeyongot! Na de én mentem, van egy kis dolgom.- állt fel hirtelen mellőlem és egy intés kíséretében el is ment.
-Taeyongnak már rég magától kéne cselekednie...- morogtam orrom alá, majd erőt vettem magamon és kisebb hezitálás után ugyan, de odamentem hozzájuk.
-Mizuuu?- vetett felém egy pillantást a borzcsaj, de alighogy kinyávogta ezt az egy szót, már azonnal vissza is mászott ronda tekintete Taeyongra.
-Taeyong...beszélhetnénk?- hagytam figyelmen kívűl a kérdést végül, hiszen úgy sem érdekli a csajt. Taeyong bólintott egyet, és egy kis mosollyal szája sarkában már le is szállt a padról.
-Itt is jó vagy...- nézett le rám aranyos tekintettel, mintha csak egy kis ártatlan kutyus lenne....Aha..otthon meg egy kiéhezett vadállat...
-Naa...ki mondta, hogy most ellophatod tőlem? Hát nem látod, hogy épp kettesben játszottunk, és még egy darabig akarunk is?- ragadta meg zöld karmaival Taeyong karját és kicsit közelebb húzta magához.- Én ahogy látom, kiszúrja a szemed a dolog, szóval lekophatnál még egy kicsit...vagy úgy örökké kb.- folytatta  prédikációját még mindig olyan hangon, mint amikor egy fiúnak hátul meghúzzák a gatyáját, és rohadtul fájnak a golyói, így csak fura hangok távoznak belőlük.
-Ehm..Bocs, de Hyun fontosabb.- rázta le a lány kezét magáról, majd kezemre fogva kihúzott a teremből. Nem is tudom mihez kéne hasonlítanom az akkori fejem, de körülbelül úgy nézhettem ki, mint egy vigyorgó lángfej.
-Mi a baj? Miről szeretnél beszélni?- simított fülem mögé egy kósza tincset lágyan mosolyogva, és természetesen nem a legtávolabb állva.
-Mostmár semmi. Csak gondoltam tudathatnád a tényt azzal a csajjal, hogy mi azért többek vagyunk...vagy nem így van?- kérdeztem bazsalyogva, közben leutánoztam a fiú tettét, és én is megigazítottam egy rakoncátlan tincset rajta. Taeyong nem válaszolt..Vagyis de, csak nem szóban, hanem egy hosszabb csókkal.
-Tehát most azt mondod, hogy tudassam vele, hogy csakis a tiéd vagyok?- piszkálódik széles vigyorral arcán.
-Igen na, mond neki, hogy semmi esélye nálad és tűnjön el.- forgatom meg szemeimet, majd még mielőtt elmennék, egy puszit nyomok arcára.
-Na! Hát azért ennél több fizetést kérek..- húz vissza azonnal és ajkait enyémhez tapasztva egy újabb csókot lop tőlem.- Este még kérem a többit is, hisz ez csak egy kis ízelítő volt, nem igaz? -féloldalas mosolyával néz le rám, ami most akárhogy is nézem, teljesen elutasíthatatlan.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Sziasztok!
Sajnos mostanában volt egy kis zűrzavar az életemben, teljesen felfordult minden, így kicsit nehezemre volt megírni a folytatást, de azért próbálom a legjobbat nyújtani nektek ^^'

Ha tetszett kérlek jelezd valamilyen formában! :)