Nyakörv

♥06♥

Felém mutatott az üveg. Nyeltem egy nagyot, mivel tudtam, hogy Yuta pont az a típus, aki nem kímél.
-Hyun! Felelsz vagy mersz?-nézett rám ravasz mosollyal arcán.
-Merek..-válaszoltam egy sóhajtás kíséretében. Csak vigyorogva vakargatta az állát, s közben azon gondolkozott, hogyan szivasson meg.
-Rendben, igyál meg fél üveg pezsgőt!- Teljesen lefagytam.
-Miről beszélsz? Még nem vagyok nagy korú..- nevetgéltem kínosan.- Ahogy itt mindenki más sem.- próbáltam kimászni a feladat alól, de hiába. Lisang már a kezembe is adott egy üveg pezsgőt, amit egy fiú segítségével bontottak fel. "Mégis miért van nála ital? Elcsórta az apjától?" Néztem furán a lányra.
-Ezt nem hiszem el..- motyogtam halkan. Remegő kézzel emeltem az üveget az ajkaimhoz. Mindenki izgatottan bámult. "Inkább ez, mint a szomszédnak csupaszon táncikálás.." Gondoltam magamban és belekortyoltam. Az igazat megvallva, nem igazán ízlett. Minden egyes kortyot végignézték, ahogy lenyelem. Megnéztem az üveget, hogy mennyi fogyott eddig belőle, de még csak a negyede hiányzott. Tovább ittam, a körülöttem lévő emberek egyre jobban kezdtek idegesíteni az ujongásukkal. Letettem az üveget, aminek már több, mint a fele hiányzott.
-Te! A banán az a majmok kajája! Ne merd tőlük ellopni!- kezdtem magyarázni az egyik fiúnak, aki épp banánt evett, mire ő csak kiröhögött.
-Mi a...?  És még te nevetsz ki engem?? Én röhöghetnék az irgalmatlan lópofádon!- kezdtem el kuncogni.
-Na, ügyes vagy, csak pörgess már!- állított le Yuta és a kezembe adta az üveget, hogy pörgessek. Megpörgettem az üveget és a vége egy csajszira mutatott.
-Jó, akkor te most megcsókolsz valakit!- adtam ki a feladatot kérdezés nélkül.
-Szupii!!- tapsikolt, majd felállt és Yuta felé kezdett lépkedni.

A következő pillanatban fordult egyet és Taeyong felé kezdett hajolni. "Várjunk.. Mit akar?" néztem ijedten a lányra és Taeyongra, majd már magam felé is fordítottam Taeyong arcát és megcsókoltam. Mindenki szemet meresztve nézett minket, ahogy még mindig nem váltam el tőle. Mire leesett, hogy mit is tettem, zavartan ugrottam arrébb. Taeyong nagyokat pislogva nézett rám, majd kezét az arcára tapasztva hajtotta le a fejét.
-Miért mindig én vagyok az áldozat?- morgott, de arcán látszódott egy kis pirosság.
-Aigoo... Mi ez? Ő adta ki a feladatot, de csak ő akart csókolózni.- kacagott fel a lány és visszaült a helyére.
-Miről beszész?  Hisz holt részeg!- pattant fel idegesen Yuta a helyéről és karomnál fogva rántott fel a földről.
-Auch!  Ez fáj!- szóltam rá és megpróbáltam lekaparni a kezét rólam, mire hirtelen közelebb rántott magához. Szemeimet összeszorítottam, nem tudtam mi fog történni. Amikor kinyitottam a szemem, Taeyong kezét találtam az én szám, és Yutáé között. Lefagyva néztek minket a többiek. Yuta elengedett és visszaült a földre.
-Pörgess Lisang!- mondta lehajtott fejjel. A lány kicsit hezitálva, de megpörgette az üveget és folytatták a játékot. Taeyonggal egymásra néztünk, majd csak megfogta a karom és magával húzott. Az éjjeli hideg csapott meg, ahogy kiléptünk a házból. Csak húzott maga után a sötétben, amit csak néha-néha stübtetett meg egy-egy villanyoszlop fénye.

Egy parkba vitt. Nagyon szeretheti a parkokat, elég sokszorl SWvan ilyen helyen. Megállt és elengedte a karomat.
-Nem tudom, hogy mi volt ez az egész, de az biztos, hogy mostantól nem akarom, hogy egyáltalán hozzám is érj.- nézett rám ridegen. Szemei csak úgy csillogtak a sötétben.
-Miért ne érhetnek hozzád?- döntöttem oldalra a fejem.
-Hiszen ez az első, hogy van egy olyan ember, akit nem tudok utálni.- mosolyodtam el féloldalasan, majd mivel egyszerűen lehetetlen volt ellenállni, ujjammal végigsimítottam a szemhéján.
-Nem érdekel, hogy utálsz-e vagy sem, de ne érj hozzám.- mondja teljes komolysággal az arcán, majd szemeit meresztve néz rám, miután ismételten hozzáértem.
-Ha mégegyszer meg mered tenni, ne tudd meg, mit teszek.- kezdett el fenyegetőzni is.
-Na ne, mit?- döntöttem ezúttal a másik irányba a fejem és mutató ujjammal megböktem a fiú mellkasát.
-Én szóltam..-motyogta lehajtott fejjel, majd az övét kezdte babrálni. Kidúvadt szemekkel néztem le a kezeire, majd inkább hátrább léptem párat. "Talán mégsem kellett volna felidegesítenem.." gondoltam magamban, majd hátat fordítottam és gyors léptekkel indultam el.
-Viseld a tetteid következményét!- hallottam a hangját, majd amikor hátra néztem, nem láttam őt sehol. "Hazament? Akkor csak rám akart ijeszteni?" kérdezgettem magamtól, majd inkább hátat fordítottam és kicsit lassabban indultam kifelé a parkból. Vagyis csak akartam, mivel valaki hátra rántott. Tehát erre kellett neki az öv...

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Sziasztok! 
Ha tetszik eddig a sztori,
vote-olj és kommentben nyugodtan megírhatod a véleményedet!  :)