♥08♥

416 57 2
                                    

Éjjel volt egy nagyon furcsa álmom, de már nem igazán emlékszem rá. Mocorogni kezdtem az ágyamon, de szemeimet még mindig zárva tartottam. Fejem kis híján széthasadt a fájdalomtól, ezért lassan nyitogatni kezdtem szemeimet, hogy megszokjam a reggeli fényt. Felültem az ágy szélére és lábam alatt valami szokatlanul puha dolgot tapasztaltam. Még kicsit homályosan láttam, ezért arra gondoltam, biztos valami ruhakupacot hagytam ott és felálltam. A "ruhakupac" erre a tettemre hangosan felnyögött. Természetesen ijedtemben sikoltozva belerúgtam a puha dologba és visszavetődtem az ágyamba. Na, a szomszéd ébresztése kipipálva.

Oldalát dörzsölgetve ült fel az ágyam mellett Taeyong.
-Ezt mégis mi a jó fenéért kaptam?- nézett rám szemeit összehúzva, mivel még irritálta azokat a napsütés. Tátott szájjal néztem a fiúra, majd a biztonság kedvéért gyengéden meg is pofoztam, hogy tudjam, nem csak képzelődök vagy ilyesmi.
-Mi.... Mit keresel te itt??- kérdeztem teljesen ledöbbenve.
-Én hoztalak haza, hogy ne a parkban töltsd az éjszakát, csak elfáradtam a segged cipelésében és lepihentem egy kicsit.- ált fel és nyújtózkodni kezdett.
-Há?- néztem rá értetlenül, majd tarkómat vakargatva kezdtem el a tegnap estén gondolkozni.

Szóval, az még meg van, ahogy játszunk és rám kerül a sor, ezért megittam félüveg pezsgőt, de utána már csak fura képek ugranak be. Egy fiú, ahogy engem bámulva röhög, egy kéz az én szám és Yuta szája között.
-Miiii van?- szalad ki a számon a nagy visszaemlékezés közepette. Ezután a füvön ülve telefonozok, mellettem meg.... Taeyong megkötözve?? Arcom teljesen lesápadt és még csak nem is emlékszem mindenre.
-Taeyong! Mi a fészkes fene történt tegnap??- húztam le magam mellé.
-Nem emlékszel semmire?- tágultak ki szemei és mintha egy kicsit meg is csillant volna az a barna szempár.
-Egy-két dolog beugrik, szóval ne merj hazudni nekem! Mindent mesélj el, ami azután történt, hogy ittam!-néztem rá halál komolyan. Sóhajtott egyet, majd vett egy nagy levegőt és belekezdett a mesélésbe.
-Az volt, hogy kigúnyoltál egy banánt evő fiút, majd lekaptál engem, aztán Yuta felkapta a vizet, amiért annyit ittál vagy mi,  aztán kivittelek a levegőre, pontosabban a parkba, ahol felidegesítettél, ezért megkötöztelek, de kiszabadultál és te is megkötöztél engem és kötöttünk egy fogadást, hogy kiszabadulok-e egyedül, majd, mivel...- nézett rám, megszakítva a történetet és beharapta alsó ajkát. Picit így nézelődött a szobában, majd sóhajtott egy nagyot és folytatta.
-És mivel....nyertél, ezért egy..hónapig..a..szolgád...leszek.- mondta ki kicsit nehezen.
-Aztán bealudtál és hazahoztalak.   Amúgy....ki az a hülye, aki a kulcstartójára ráíratja a lakcímét?- mutatott az ajtó irányába, felvonva egyik szemöldökét.

Pislogni is elfelejtettem a sokktól. "Én? Lekaptam őt?  Miéért?? És miért kötöztem leee??" meredtem falfehéren magam elé, majd a kérdésre az ajtó irányába kaptam a fejem. Nagyokat pislogva néztem a szobaajtót, mivel a bejáratig nem láttam el. Csak ciccegtem egyet és összehúzott szemöldökkel fordítottam a fejem a fiú felé.
-Egyezzünk meg valamiben!  A fogadásos izén kívűl, minden,  ami tegnap este történt, az felejtős! Ok?- vontam fel a szemöldökömet.
-Persze, gazdám!- bólintott egyet halvány mosollyal arcán.
-Te tudsz mosolyogni?- mosolyodtam el én is.
-Fhuu... Tegnap ugyanezt mondtad.- forgatta meg a szemeit.
-Fáj még a fejed?- állt fel újra és felkapva karjaiba, kivitt a nappaliba. Tágra nyílt szemekkel kapkodtam ide-oda a fejem, azt se tudtam, merre nézzek hirtelen.
-Öhm.. Egy kicsit.- vakargattam tarkómat kissé zavartan, amikor végre letett.
-Van fájdalom csillapítód?- nézett le rám unottan.
-Van, a konyhában a jobboldali felső szekrényben van egy kis dobozka, abban találsz.- mutattam a konyha felé féloldalas mosollyal arcomon. "Milyen kis okos voltam részegen... Egy hónapig ingyen van egy csicskám.." Gondoltam magamban és önelégülten néztem a fiú után, aki, mint egy engedelmes kutya, mindent megtett nekem.

Egy-két perc elteltével egy pohár vízzel és gyógyszerrel a kezében jelent meg előttem.
-Köszönööm!- vettem el tőle nagy mosollyal arcomon. Csak szemforgatva leült törökülésbe a földre, majd miután bevettem a gyógyszert, elvette a poharat és a kisasztalra tette.
-Maszíroztál már valaha lábat?- néztem le rá gúnyos vigyorral.
-Lábat maszíroztam már, de patákat nem.- bökött a lábam felé.
-Rossz kutya, tisztelettel beszélj velem!- pöcköltem meg a homlokát.
-Sajnálom gazdám!- nézett rám szemforgatva, majd közelebb ült és maszírozni kezdte a lábam.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Hali! 
Remélem tetszik nektek az alkotásom.. Próbálom hosszabbra írni a részeket, de már valahogy hozzászoktam a  kb. 600 szavas részekhez.. XD
Mondjuk ez eddig 696 szó volt.
Mostmár 700! 701, 702, 703..jó, abbahagyom... XD 707!!

Nyakörv Where stories live. Discover now