Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
- Mi bajod? - hallatszódott halkan V mosolygós hangja, mire Kookban az ütő is megállt. - Hevesebben kapkodod a levegőt, mint én, pedig nem is futottál - kacagott megborzolva a fiatalabb gesztenyebarna hatást keltő világosbarna tincseit, majd bújt is közelebb, hogy intenzívebben csapja meg a mellette fekvő jellegzetes illata - Bár tettét nem érezte merésznek, úgy gondolta, ha a kisebbet is ilyen jó érzés keríti hatalmába közben nem lehet nagy baj.
- Nem tudom miről beszélsz - sutyorgott, próbálva minden porcikájával nem feltűnő jeleket küldeni a másik felé.
- Akkor nem lényeg - csúsztatta fel bal karját a kisebb oldalának, kezével pedig megcirógatta mellkasát nyugtatásképp -legalábbis gondolta ez ő- mire Jeongguk izmai az eddiginél is jobban megfeszültek, és azon mesterkedett milyen szögből lapuljon a matracnak, hogy mihamarabb felszívódhasson és még, hogy végképp se kelljen tovább viaskodnia szíve ritmusa felett. - Zavar?
Igen, rohadtul. . . mindjárt kettészakad a bordám, nem hallod?
- Nem jobb ha ezt csinálom? - utalt kedvesen, törődő mozdulataira, amik folytonosan mellkasát szeretgették. Lehet nyugtató hatást ért volna el vele mondjuk Jin vagy a Leader, de Taehyung érintései épp ellenkezőleg hatottak. Fullasztó hőségben érezte magát még a kellemesen szellős szobahőmérsékleten is, és a vérnyomása is szintén az egekbe ugrott. Ez az érzés csak jobban fokozódott, mikor a válaszra nem várva egész testével hátának préselődött a szöszi, aminek következtében tisztán kivehető volt a maknae testéből áradó forró hő. - Nem lehet, hogy lázas vagy? Már-már éget a bőröd - szuszogta aluszékony hangon, hátulról bújva a másik nyakába, némi aggodalommal búgva azt.
- N-nem hiszem. . . Vagyis voltaképpen nagyon melegem van, sz-szóval megtennéd, hogy elengesz? - kezdte el menteni a menthetőt, ám hangszálainak magabiztossága hirtelen kegyetlenül cserbenhagyta őt, így dadogás tudományába betekintést nyújtva adta tudtára mindezt a lehető leghalkabban.
- Mondtál valamit? - kérdezte Taehyung pár perces késéssel, kicsit elemelve arcát a fiatalabb nyakából, mivel felfigyelt a halk susogásra.
- M-mégis kellemetlen. . . Elengednél? - felelt hangosabban, de annál inkább reszelős hangon.
- Ja, izé. . . - emelte el szürkés pulcsi anyaggal fedett karját és vele együtt testével is mozdult, így ismét hanyatt fekve készült kémlelni a plafont, majd lazán maga mellé is dobta a testrészt, ami az előbb még a kisebb mellkasán tevékenykedett. - Hehe, bocsi - kacagott szívmelengető hangon, aminek csilingelése újból melegséggel árasztotta el a kisebbet mikor, pedig már azt hitte megszabadult a fulladás veszélyétől.
Bár Jeongguknak meg volt pecsételve az estéje az alvás kérdésével, ellenben a nagyobb viszonylag hamar hallatta is az egyhangú levegővételeit, ami azt bizonygatta, hogy neki viszont sikerült.
Az este folyamán sokszor civakodott gondolataival, miszerint megfoduljon-e, vagy sem, de végül csak annyi sült ki belőle, hogy vérbeli bolondnak érezte megát, hisz mit gondolkodik ő ilyeneken, mikor aludnia kellene, mint a többi normális ember.
S habár makacsságának köszönhetően elvetette ötletét, hogy barátja irányába forduljon, ámde alvás közben valahogy mégis csak sikerült, mivel mikor felnyitotta pilláit egy vészesen közel helyezkedő, édes TaeTae pofi szuszogott vissza rá. Mélyeket, laposakat pislogott egy ideig ezt követően, majd miután jobban kitisztult a kép és szembesült az alvó hyungja közti távolsággal is, megdermedt és minden tevékenységével leállt, kezdve légzéstől a komótos pillantásig.
Olyasféle késztetés tört rá akkor, amiért nem sokan dicsérnék meg a dormban.
Nem értette magát, továbbá félt és rettegett abban a pillanatban az elméje szüleményei miatt, amik kivétel nélkül a rosszra csábítják mostanság. Aggódott, hogy egyszer hatalmas köd nyomja el a tudatát és aztán neadjisten, de cselekszik valamit, aminek a súlyos következménye sem maradna el ugyebár. Ez volt az a pont, hogy első számú ellenségének tartotta Taehyungot, akitől szó szerint pánikolt: tartott a személyétől, az egész lényétől, ugyanis a jelenléte olyan dolgokat idézett fel benne, olyan érzéseket produkált, amiket nem hogy furcsának és idegennek gondolt, hanem rendkívül bizarrnak is.
