Chapter twenty
Hajnali tompa fények szelték át a dorm helységeit, ahogyan a sötétítőként kezelt függönyanyag nem érte be az ablak teljes szélességét, így néhol a pirkadattal járó világosság beszökött, ezzel kellemetlen mocorgást csalva ki az ébredező tagokból. Tegnap este Hobi és ChimChim gyakorlatilag szabályosan zuhantak be imádott kis pihe-puha fekvőhelyükre, így nem nagyon volt lelki erejük olyasmivel foglalkozni, minthogy szobatársuk ágyában nem egyedül Tae, hanem a maknae is fekszik. Egyébként nem reagálták volna le furcsán, hiszen az évek alatt már ők is bújtak közösen egy paplan alá. Jó, akkor biztosan nem így kezelték volna a szitut, ha tudomásuk lenne a közöttük elcsattanó csókról. Mondjuk Jimin talán elmosolyodna, hisz ő nemegyszer kapta már rajta őket félreérthető helyzetekben.
A reggel hatórai csendjében kezdhetett el Taehyung egyre éberebben pislákolni, továbbá jóízűen nyammogni kicsit, mert tegnap egész hamar nyugovóra tudott térni Jeongguk jelenlétének köszönhetően. Nyugtató volt számára a tudat, hogy ott van mellette valaki, és nem egymaga próbál álomba merülni a kintről beszűrődő félelmetes zajoktól. Amióta végre valahára kinyitotta mogyoróbarna szemeit, azóta meg sem mozdult csupán csak az előtte alvó fiú arcát nézegette a napfelkelte minimális fényárjában. Azon merengett el, hogy Jeongguk tulajdonképpen, hogyan is gondolta, hogy bandába áll, ahol rögtön hat másik sráccal kell osztozkodnia egy lakhelyen és, ahol nincs ám szégyenlősködés és - már akinek volt - efféle gátlásaikat levetve öltözködnek együtt, alszanak, fürdenek. Nem gondolt bele, hogy kicsit necces lesz ez így? És mégis hogyan? Hogy bírta ennyi ideig eltitkolni előlük valódi szexuális beállítottságát? Mert bizony heteró pasast még életében nem látott másik fiúval ilyen szenvedélytől csurig smárolni, úgyhogy szerinte jogosan feltételezte azt, hogy nem az. Visszatérve arra, hogy nem mondta el ezt nekik: sajnos csak arra enged következtetni, hogy Guk nem bízik meg bennük. Erre a gondolatára rögvest el is szomorodott ott a párnák között, ugyanis fájó pont, ha azt hiszi, ezt csak hazugsággal lehet megoldani. Biztosan nem ítélnék el. . . legalábbis nem olyan durván, vagyis jó nem beszélhet mások nevében és az is igaz, hogy sok mindent megváltoztatna az igazság. Lehet, tervezte egyébként elmondani nekik még az elején csak végül odáig halasztgatta, hogy már tökre beijedt a változásoktól. Ha még az elején közli, úgy az első hónapokban, ettől igazán nem kellett volna tartania, mert akkor úgy szoktak volna hozzá. –amúgy nem kicsim, nem volt tervben, hisz ő is csak most szerzett erről tudomást, úgyhogy ezen felesleges törnöd magad. Hirtelen most a sok-sok ölelgetés, a kisebben való csimpaszkodás és duzzogással rávett együtt alvás villant be neki. Ezekkel mind mennyire megnehezíthette a fiatalabbnak ezt az egészet.
Vajon megnézte őt már Jungkook? – Ez volt a következő kérdés, ami azonnal kiverte a biztosítékot nála, ezért undorodva kicsit vánszorgott ki az ágyból, majd csoszogva sétált az étkező felé. Hogy is mondhat ilyet? Biztosan megnézte már és ez olyan furcsa. Észre sem vette, hogy talán a. . . hátsóját is szemügyre vehette, mikor alkalma volt. Mondjuk tánc közben.