You will be mine. /muke/

2.

Fél 11. Kinéztem az ablakomon, barátom már az utca túloldalán várt rám. Remek. Nos, akkor most megyek meghalni. Vagy a gerincemet töröm ki az esésben, vagy apámék vesznek észre és Ők ölnek meg. Inkább a törött csigolyákat választom.
Kinyitottam a szobám ajtaját, és hallgatózni kezdtem. Semmi. Alszanak.
Az ablakomhoz sétáltam és minél halkabban megpróbáltam kimászni a tetőre. Ezzel nem volt baj, sokszor másztam már ki ide, de még sose ... ugrottam le róla.
Kb. 3-4 méter lehetett köztem és a talaj közt. Oké Mike semmi baj megoldod. Gondolj a parkouros videókra, amiket néztél. Gurulva érkeznek, így nem törik el semmijüket. Oké menni fog.
Már épp neki indultam volna, mikor láttam, hogy barátom nagyon mutogat balra. Hát arra az irányba néztem ahová mutatott... és ott volt egy kibaszott létra. Oké, nem létra inkább a falba volt ez építve vagy hogy. Biztos apám csinálta, hogy könnyebben tisztítsa a csatornát. Még sose láttam, de most nagyon örültem neki.

-Oké, akkor most már mondd el, hogy ki az a Beth. -Calum kocsijában ültünk, bár a bömbölő zene miatt nem hittem, hogy meghallja mit kérdeztem.
-Évfolyam társunk. Tudod, az a vörös hajú lány. Megnyugtatlak, nem mi vagyunk az egyetlen normális tinédzserek abban a szar gimiben. - beugrott, hogy kiről beszél de még sose beszéltem azzal a lánnyal. Viszont, ha nem olyan, mint a legtöbb diák abban a szarban akkor csak jófej. Remélem.

-Szia Caal. -mosolyogva nyitott ajtót egy vörös hajú lány. Kék szemei csillogtak mikor meglátta Calumot. -És ki a kis vöröske melletted?
-Michael, a legjobb barom... akarom mondani barátom. -oldalba böktem, de csak nevetett. Már a házban mutatkoztunk be normálisan.
Ez nem volt tipikus házibuli, inkább olyan baráti ivós estének tűnt. Igaz szinte senkit sem ismertem. A zene elviselhető hangerőben szólt, mindenki beszélgetett. Az alkohol és a cigi szagot szinte meg lehetett volna fogni a levegőben.
Mikor utoljára láttam, Calum egy lánnyal beszélgetett. Ez egy órája volt, lenne egy-két tippem, hogy most mit csinálhatnak.
-Kérsz még egy pohárral? - kérdezte Beth, de még mielőtt válaszolhattam volna öntött nekem még egy pohár whiskeyt.
-És amúgy, hogy lehet, hogy még nem ismerlek? - ült le mellém.
-Hát. Nem tudom. Nem vagyok az az ismerkedős fajta. - ejtettem egy enyhe mosolyt, de mire folytathattuk volna a beszélgetést hatalmas csörömpölést hallottunk a konyha felől. Beth rögtön elindult én pedig követtem.
-Luke, bassza meg mit csinálsz? - egy szőkés barna hajú fiú állt a konyhapult előtt és épp az üvegszilánkokat kémlelte a padlón.
-Hugi, semmi sem történt. - mosolygott - ohh szia Mikey. -köszönt nekem, én pedig épp csak biccentettem.
-Hugi? -néztem kíváncsian Bethre.
-Aha. Luke a bátyám. Ismeritek egymást? De mi a baj azzal, hogy a bátyám? Már azon kívül, hogy megkeseríti az életemet.
-Igen ismerjük egymást. Utál engem. - Luke elég egyszerűen mondta ki az összes érzésemet iránta. - De ahj Mikey, még mindig? - lépte át a szilánkokat és közeledett hozzánk.
-Még szép. - forgattam a szemem, Luke pedig már előttem állt. Nagy tenyerét az arcomra helyezte, és végig simított rajta. Nem tudtam hová tenni ezt a dolgot, lesepertem magamról a kezét. -Csak egy bunkó pöcs vagy. Tipikus fuckboy. Szépen átverted a húgomat, aki naivan elhitt neked mindent. Örülj, hogy még nem mentem neked. - végre el tudtam neki mondani mindent, amit gondoltam.
-Gyere, ess nekem. - kacsintott rám. Fizikailag nem tudtam jobban forgatni a szemem.
-Részeg vagy. - jelentette ki Beth.
-Dehogy vagyok. - mosolygott Luke, végül testvére karon ragadta, és eltávolította a közelemből nagy örömömre. Mély levegőt vettem, és úgy döntöttem inkább kimegyek cigizni.

Kiléptem az ajtón, de elnéztem a lépcső fokot..vagy inkább túl sokat ittam. Igazából lényegtelen, mert így vagy úgy, de majdnem orra estem. Ha valaki nem kap el.
-Hát neked se kellene többet innod. -Luke mosolygott rám.
-Neked pedig nem kellene mindig a közelemben lenned, mert megbánhatod. - löktem el magamat tőle, de nem volt jó ötlet. Arrébb tudtam lépni egy kicsit, így a korlát pont mögöttem volt.
Közelebb lépett hozzám és nem hagyott szabadulni.
-Mi van, újabban fiúkra is mész vagy ennyire részeg vagy? -vontam fel egyik szemöldököm.
-Nem mindegy? - hajolt a nyakamba - de úgy tudom Te csak fiúkra mész, nem?
-De jól tudod, viszont nem olyanokra, mint Te. - próbáltam kiszabadulni, de úgy dőlt rám, hogy közben a korlátba kapaszkodott, így esélytelen volt, hogy egyhamar megszökjek.
-Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy Te vagy az egyetlen fiú, aki úgy is érdekel? - súgta a fülembe, a testemen pedig végig futott valamilyen furcsa bizsergés.
-Azt, hogy részeg vagy. - válaszoltam, de a hangom elcsuklott a végére.
-Akkor most elmondok valamit Mikey. Csak egy pohárral ittam. - köpni nyelni nem tudtam, csak kikerekedett szemekkel álltam ott, mint egy bábu. Majd Luke bele csókolt a nyakamba. Nagyot sóhajtottam, de eltoltam magamtól.
-Luke, nem tudom mi van veled, de velem biztos nem fogsz játszani.
-Hidd el bebizonyítom, hogy nem csak játszani akarok veled. Már nagyon rég kiszemeltelek magamnak Mikey. És az enyém leszel. - harapta be alsó ajkát, én pedig éreztem, hogy a vér a fejembe száll. Valószínűleg olyan vörös voltam, mint a hajam, és ez a jelenet örökké az eszembe vésődött. Szó nélkül otthagytam, zsebre dugtam a kezem és elindultam haza.