Calum Hood: Na akkor mikor?
Calum Hood: Haver, itt vagy?
Calum Hood: Mike, válaszolj.
Calum Hood: Mike
Calum Hood: Hallod, mi van már?
Calum Hood: Miért nem válaszolsz?
Calum Hood: MICHAEL GORDON CLIFFORD VÁLASZOLJ
Calum Hood: Hát akkor gondolom ez azt jelenti, hogy holnap próbálunk.
Michael Clifford: Haver nyugi, nem voltam net közelben. És igen, holnap.
Calum Hood: Hol voltál?
Michael Clifford: Nem lényeg.
Calum Hood: Öhm, de lényeg. Na. Hol voltál?
Michael Clifford: Nem fontos tényleg, csak találkoztam valakivel.
Calum Hood: Kivel?
Calum Hood: ?
Michael Clifford: Calum, tényleg nem lényeg.
Calum Hood: Jól van bazdmeg, akkor titkolózzál. Kivan már a tököm ettől a titokzatosságodtól. Mondd meg akkor, hogy nincs hozzá közöm.
Michael Clifford: Mi van veled?
Michael Clifford: Most haragszol?
Michael Clifford: Haver, amint úgy látom, hogy érdemes mondani erről valamit azonnal közlöm.
Calum Hood: Persze mert amúgy én meg hülye vagyok, és nem tudom, hogy Luke mindenkit megbaszok és otthagyok a picsába Hemmingsszel kavarsz.
Michael Clifford: Calum miafasz, ezt honnan veszed?
Michael Clifford: Calum.
Michael Clifford: Ne csináld már
Michael Clifford: Hát jó..
A tegnapi veszekedés után nem szívesen mentem be az iskolába. Calum nagyon jól össze tudta kapcsolni a dolgokat, így hamar rájött mindenre, eskü olyan volt, mint egy titkos ügynök. De azért egy kicsit reménykedtem, hogy erre nem jön rá.
Unottan lépkedtem a folyosón.
Mikor megláttuk egymást Calummal Ő elkapta a tekintetét rólam. A szekrényénél állt, én pedig oda sétáltam.
-Haver. -nem is nézett rám. -Calum, figyelj nagyon sajnálom, de nem tartottam jó ötletnek elmondani. -beszéltem hozzá, de Ő még mindig leszarta a fejemet. Becsaptam az orra előtt a szekrényét.
-Figyelnél végre?
-Mégis miért nem tartottad jó ötletnek elmondani? Ha jól emlékszem mindent elmondunk egymásnak, és megbízunk egymásban. -ki volt akadva.
-Azért nem mondtam el, mert ..-itt elhallgattam.
-Mert?
-Mert nem mertem. -kinyögtem végül.
-Mégis miért nem merted elmondani? -felhúzta egyik szemöldökét.
-Szerinted? Hadd jellemezzem azzal a névvel, amivel Te. Luke mindenkit megbaszok és otthagyok a picsába Hemmings.
-Mert nem igaz? Mike, eddig utáltad, mint a szart, most meg találkozgattok stb. Nem furcsa ez egy kicsit? Mindenki azt beszéli róla, hogy egy faszfej, és hogy bárkivel kavart csak szar sült ki belőle. -nem tudtam mit mondani.
-Calum, tudok vigyázni magamra.
-Akkor okosan csináld, amit csinálsz. -mély levegőt vett -Mivel a barátod vagyok ezért támogatlak mindenben. De azért van véleményem és azt el is fogom mondani.
-Csak nyugodtan. -mosolyogtam rá.Nagyon nagy önkontroll kellett, hogy ne aludjak el órán.
-Szóval akkor komolyan gondoljátok? -Calum az óra közepén kérdezett rá. Csodálkoztam, hogy eddig bírta.
-Mármint? -ásítottam egy nagyot.
-Ahj Mike. Tudod, hogy miről beszélek. Most akkor komolyan össze fogtok jönni vagy nem? -húzta el a száját.
-Calum, talán úgy nézek ki, mint egy jósnő? Látsz előttem jósgömböt? És amúgy is. Honnan tudod, hogy.. – elgondolkodtam -kavarunk? -néztem furcsán.
-Haver, nem volt nehéz kitalálni. Akár hányszor feltűnt Luke mindig olyan furcsán kezdtél el viselkedni. Érzel iránta valamit?
-Nem.. nem tudom.. olyan furcsa. Hagyjuk már ezt. – nem akartam róla beszélni, olyan kellemetlen volt, hiába a legjobb barátomnak magyaráztam róla.
-Hát oké.. nem ismerem, de nem néz ki annak a szerelmes nyálas fajtának. -fordult vissza a tábla felé.
-Tudom. Ezért találom nagyon furcsának.
A nap hátra lévő részében semmi sem történt. Lassabban és unalmasabban telt, mint általában. Néha összenéztünk Lukekal a folyosón, és mint mindig akkor is úgy mosolygott rám, mint egy jól lakott óvodás.
Teljesen össze voltam zavarodva. Tudtam, attól független, hogy mennyire őszintének tűnt, még nem lehetetlen, hogy hazudott.
Néha túl paranoiás vagyok.Luke Hemmings: Szia Mikey 😊
Michael Clifford: Szia Luke.
Luke Hemmings: Figyelj.. jövő hét szombaton lesz egy buli féleség a végzősöknek. Nem jönnél el velem?
Michael Clifford: Végzősöknek? Luke, akkor én mit keresnék ott? xd
Luke Hemmings: Jaajj, elméletben végzősöknek, gyakorlatilag az jön, aki akar. Legalábbis, ha egy végzős meghív.
Michael Clifford: és engem melyik végzős hív meg?
Luke Hemmings: Az amelyiknek elmondhatatlanul bejössz.
Michael Clifford: Szívesen megismerném.
Luke Hemmings: Majd bemutatlak neki. Szóval Mikey, eljössz velem?
Michael Clifford: Hát nem tudom.. szombaton dolgoznom kell.
Luke Hemmings: Mikor jár le a munka időd?
Michael Clifford: Nyolckor.
Luke Hemmings: Tökéletes. Ez tízkor kezdődik. El tudsz jönni. Na?
Michael Clifford: Luke, én elmennék, de anyáék nem engednek sehová amióta megtudták, hogy bukok.
Luke Hemmings: Majd én beszélek velük.
Michael Clifford: NEM NEM NEM NEM
Luke Hemmings: Mert?
Michael Clifford: mert nem tudnak semmiről.
Luke Hemmings: Miért, miről kellene tudniuk? ::)
Michael Clifford: Például, hogy meleg vagyok. Amúgy, hatalmas mázlid, hogy Harper nem mesélt rólad apáméknak és hogy nincs itthon, mert különben be se tehetnéd a lábadat a házba.
Luke Hemmings: Hát igen.. nyugi majd beszélek velük és elengednek.
Michael Clifford: Mégis miért vagy benne ennyire biztos, hogy meg tudod győzni őket?
Luke Hemmings: Tudom hogyan kell beszélni a szülőkkel. 😉
Michael Clifford: Sok sikert.Gyerekek, olyan kínszenvedések árán tudtam ezt a részt feltöltetni. A gépem, az internetkapcsolatom, a Word beszart a gépemen, még a fültágítóm is megoldotta, hogy kibasszon velem, minden, az egész univerzum ellenem volt.
De sikerült ::)
YOU ARE READING
You will be mine. /muke/
Fanfiction" -Luke - szakadozva engedtem ki az eddig benntartott levegőt -Mégis mit akarsz? -Egyértelmű. -hajolt közelebb -Téged. " Muke fanfic. Nem szeretem annyira az alternatív univerzumos történeteket, erre most ilyet írok. Just my life. @panna0802 _2017