10.

694 58 14
                                    

-Oké, mi a kedvenc filmed? -miután kétmillió a négyzeten filmre nemmel szavaztunk feltettem ezt a kérdést.
-Öö.. Nincs kedvenc filmem..- az ujjait kezdte el piszkálni.
-Hát ez nem volt túl meggyőző. -a combomra könyököltem és úgy figyeltem tovább.
-Ööö..aa..Terminátor. Igen a Terminátor a kedvenc filmem. – olyan büszkén mondta.. Igen ez egy teljesen improvizált hazugság.
-Aha. Persze. -bámultam tovább  -Komolyan, eddig nem voltam annyira kíváncsi de most már nagyon érdekel. Szóval? -olyan fájdalmasan nézett rám, mintha épp azt mondaná el, hogy megölt valakit.
-Bajos csajok. -suttogta, belőlem meg olyan nevetés tört ki, mint még soha. - Nem viccelsz? -miután letöröltem a könnyeimet láttam, hogy Luke komolyan gondolja.
-Nem.. ez olyan fura?
-Igen az. – kuncogtam látva az arckifejezését.
-Miért? – úgy nézett ki, mint akiben össze tört egy világ.
-Hát azért, mert ez egy tipikus csajos film, Te meg egy kibaszott helyes srác vagy. -utólag jöttem rá, hogy mit mondtam, Luke arcán pedig megjelent az a tipikus mosoly, amit már annyiszor láthattam.
-Szóval egy kibaszott helyes srác vagyok? -hajolt közelebb.
-Hát.. igen.. de ez számodra nem újdonság. -ahogy egyre közelebb jött csak az ajkait tudtam figyelni.
-De a Te szádból igen. -néhány centi volt az arcunk között. Ajkai elnyíltak, én pedig áttörtem a kettőnk között lévő űrt.
A hajába túrtam közben lágyan faltuk egymás ajkait. Majd hirtelen végig fektetett az ágyon, fölém került és a nyakamat kezdte el ostromolni. El sem hiszem, hogy a Bajos Csajoktól idáig jutottunk.
-Jézusom Luke. -sóhajtottam, majd nagyot szívott a bőrömbe. Ennek nyoma marad. Egyik kezével a meztelen mellkasomat simogatta, most nem bántam, hogy nem vettem fel pólót. Hatalmas sóhajok hagyták el a számat ahogy Luke tovább folytatta tevékenységét. Ismét megcsókolt, közben tenyerével végig simított a belső combomon.

Majd hallottam, ahogy egy autó parkol le a ház előtt.
-Luke.. anyáék haza jöttek. – közöltem vele a tényt. Rám nézett szomorúan, majd egy puszit nyomott az ajkaimra.
Bele néztem a szobámban álló tükörbe. Hála Lukenak úgy néz ki a nyakam, mintha egy dalmata lennék. Gyorsan felkaptam a földről egy tisztának tűnő pólót, ami nem igazán takarta el a foltokat.
-Baszki, garbót kellene felvennem. – néztem Lukera miközben a homlokomat ráncoltam, de Ő csak kuncogott.
Lementünk a földszintre, anya már a konyhában sürgött-fogott.
-Ö.. szia anya. -álltam Lukekal az oldalamon.
-Szia Mikey, elolvastad az üzenetet? Nem akartalak felkelteni, apád mondta, hogy vigyünk téged is, de olyan édesen aludtál. – hadarta el, de még mindig nem fordult meg, tovább pakolt.
-Aha, de figyelnél egy kicsit? -kezdett kínos lenni, de Luke csak mosolygott mellettem.
-Van valami ba..-megfordult -Oh..szia. -köszönt Lukera meghökkenve.
-Mikey, ki a kis barátod? -lépett közelebb hozzánk. A kis jelző most nem épp a legmegfelelőbb, hisz Luke kb. két fejjel magasabb nála.
-Luke Hemmings vagyok asszonyom. -mutatkozott be udvariasan.
-Hát örülök, hogy megismerhetlek. -mosolygott rá anya -Kérsz valamit? -ment vissza a konyhába, mi pedig követtük.
-Nem köszönöm, Michael már kínált. -furcsán néztem rá, nem szokott Michaelnek hívni, de Ő csak mosolygott.
-Igazából azért jöttem, mert el szeretném kéresztetni Michaelt. -Luke hátra tett kezekkel állt és úgy beszélt anyámmal, mintha az angol királynő állna előtte.
-Hová? Mikey még nem is mesélt rólad.
-Nem olyan régen barátkoztunk össze. Végzős vagyok, és jövő hét szombaton az évfolyamom rendez egy búcsú estet. Szeretném, ha Michael velem jönne. -jelent meg egy halvány mosoly az arcán.
-Oda nem a barátnődet kellene meghívnod? -mosolygott rá anya.
-De.. ha lenne. -Nevetett kicsit hamisan. De anya, igen. A "barátnőjét".
-Ezt nem hiszem el, olyan kis helyes fiú vagy, biztos van barátnőd. -állt anya kikerekedett szemekkel.
-Esküszöm asszonyom, nincs. -úgy mosolygott, mint egy kisfiú. -És hát kell valaki, aki eljön velem. Michaelre gondoltam, mert lehet hívni barátot is és ő az egyetlen barátom, aki más évfolyamba jár. 
-Hívj Karennek, az asszonyomtól olyan idősnek érzem magam. -nevette el magát, majd rám nézett. -Mikey, nagyon szeretnél menni?
-Hát igen, eléggé. -mosolyogtam rá, Ő pedig felsóhajtott.
-Rendben, mehetsz. Apád is biztosan elenged, ha meg nem akkor beszélek vele. - mondta kedvesen majd kacsintott egyet.
-Köszönöm asszo..Karen. -mosolygott rá Luke, anya pedig elnevette magát.

-Aranyos fiú ez a Luke, szívesen látnám Harper mellett. -kezdte anya miután ki kísértem Lukeot. Jézusom anya, ha tudnád.
-Hát, nem hinném, hogy Luke Harper esete, szóval inkább fel se hozd majd neki. – féltem, hogy ha anya megemlíti a húgomnak Lukeot, akkor ki fog törni a 3. világháború.
-Miért ne hozzam fel? – tette fel kérdését, miközben felhúzta egyik szemöldökét. Na baszki erre mit mondok.
-Hát, mert nem nagyon bírják egymást. Legalábbis Harper Lukeot. – Kérlek anya ne kérdezz többet.
-Miért? – Ezt nem hiszem el.
-Nem tudom. Harper csak annyit mondott, hogy nem bírja, Luke biztos kavart az egyik barátnőjével, és nem sült el jól a dolog. Tudod hogy megy ez, ha a barátod utálja neked is kell. -próbáltam valami hihetőt kitalálni, és hogy ne kérdezősködjön többet felmentem a szobámba.

Luke Hemmings: Na jó voltam? ::)
Michael Clifford: Aha, és ez tök vicces volt amúgy.
Luke Hemmings: Mert?
Michael Clifford: Mert anyámnak nagyon szimpatikus vagy. Pedig ha tudná.
Luke Hemmings: Mit is?
Michael Clifford: Luke..na vajon. Már csak azért imádkozom, hogy észre ne vegyék, hogy milyen szépen megjelöltél.
Luke Hemmings: Hogy mit csináltam?
Michael Clifford: Tudod jól. A nyakam
Luke Hemmings: Most mondd, hogy nem élvezted. Legközelebb nem állok meg a nyakadnál. Csak képzeld el, ahogy egyre lejjebb és lejjebb árasztalak egy csókokkal.
Michael Clifford: Jézusom Luke.
Luke Hemmings: Képzeld el, ahogy a kezemmel óvatosan simogatni kezdelek, majd rádmarkolok, közben szenvedélyesen csókollak.
Michael Clifford: Luke.. ebbe ne menjünk bele
Luke Hemmings: Valld be, már a gondolattól képes lennél elmenni.
Michael Clifford: ...
Luke Hemmings: ezt egy igennek veszem. Istenem, bárcsak láthatnám most az arcod..
Michael Clifford: nem hiszem, hogy szeretnéd most látni..
Luke Hemmings: de cica, hidd el látni akarom az összes reakciót, amit kiváltok belőled. Nem csak elképzelni akarom, ahogy hozzád érek. Viszont mennem kell. Jó éjt Mikey.
Michael Clifford: ..jó éjt Luke

Ezután muszáj volt elrendeznem lent a dolgaimat. 

Sry ha van benne elírás, telefonnal írtam ::(

You will be mine. /muke/Where stories live. Discover now