You will be mine. /muke/

3.

-Haver hová tűntél tegnap? – az iskola folyosóján találkoztam Calummal.
-Ezt tőled is kérdezhetném. – csaptam be a szekrényem ajtaját, és indultam el órára Callal az oldalamon, aki csak mosolygott, amiből mindent leszűrtem. -Igazából csak meguntam. Mázlim volt, mert a szüleim nem keltek fel, szóval lazán vissza jutottam a szobámba. Mintha mi sem történt volna.
-Jajj, amúgy bocsi, hogy nem mondtam el, hogy Beth Luke húga, de teljesen kiment a fejemből. – mikor meghallottam Luke nevét össze szorult a gyomrom és nagyot sóhajtottam.
-Semmi baj. – egy álmosolyt csaltam az arcomra.

Reméltem, hogy egész nap nem fogok összefutni Lukekal. Próbáltam terelni róla a gondolataimat. Jól is ment minden, nem találkoztam vele sehol, még a folyosón se láttam.
-Mike, Calum. -a folyosón álltunk Callal mikor Beth szaladt hozzánk. -aahj, végre, mindenhol kerestelek már titeket.
-Szia Beth. -ölelte meg Calum a lányt.
-Na, hogy éreztétek magatokat tegnap?
-Elég jól. Calum annál jobban. -mosolyogtam rájuk, Calum és Beth pedig felnevettek. Mindenkinek leesett, hogy mire céloztam.
-Amúgy Mike, bocsánatot szeretnék kérni a tegnapiért. -kíváncsian néztem Bethre, aki zavartan a tarkóját vakarta.
-Ha Lukera gondolsz semmi baj, nem tudtad, hogy nem bírom. -mosolyogtam kedvesen, hisz' tényleg nem tudott róla.
-Hát igen, a bátyám egy pöcs, de attól még a testvérem.
-Igen egy pöcs vagyok, köszi hugi én is szeretlek. Miért beszélsz ki a hátam mögött? -csak úgy a semmiből felbukkant Luke és átkarolta Betht. Mosolygott rám én pedig elfelejtettem levegőt venni. Beth ellökte magától. Testvéri szeretet.
-Miért nem vagy inkább a „menő" tizenkettedikes haverjaiddal, például Ashtonnal?
-Jaajj, faszságokról dumálnak. Nincs kedvem hallgatni, hogy ki milyen márkás öltönyt vett ballagásra blablabla. -tette zsebre a kezét és a szekrényeknek dőlt.
-De az úgy tiszta, hogy Mike nem szívesen lát itt? -testvére burkoltan próbálta a tudtára adni, hogy húzzon a picsába.
-A.a hugi, ha nem tudnád tegnap kibékültünk Mikeyval. – rám kacsintott
-Te miről beszélsz? -tettem keresztbe a kezem, próbáltam magabiztosnak tűnni.
-Szemtől szembe megbeszéltük a dolgokat, mint férfi a férfival. -mosolygott.
-Történt ilyen? -továbbra is próbáltam úgy kinézni, mint valami alfa hím.
-Jó, oké nem arról beszéltünk, de a szemtől szembe nem mellesleg elég közeli dolog megvolt. -éreztem, ahogy az arcom újra vörös színben pompázik. Úgy látszik jól éreztem, mert Calum és Beth is meglepetten bámultam rám, Luke arcán pedig megjelent egy önelégült mosoly. Hát ez remek. Valahonnan hallottunk egy Luke baszki, gyere már -t.
-Nos, rendben, sziasztok. -indult el hátrálva -Szia Mikey. -integetett, majd előre fordult és visszatért a klikkjébe. Nem tudtam mit kellene reagálnom, szóval csak álltam szótlan.
-Mike? -nézett rám kérdőn Calum. Nagyot sóhajtottam.
-Tegnap részegen majdnem felestem, ez a faszkalap meg elkapott, ezért azt hiszi, hogy minden okés köztünk. -mentettem ki magamat gyorsan a totális katasztrófából.

Iskola után Calummal gyakran elmentünk a közeli hangszerboltba, így most is ezt tettük.Egyikünknek se volt pénze még egy albumra se, volt egy kis noteszünk, amibe leírtuk, hogy miket fogunk megvenni. Csórók élete. Természetesen kérhettem volna anyáméktól kölcsön, de jobban szerettem magamnak megvenni az ilyen dolgokat.
Amíg Calum az albumok közt válogatott és buzgón írta a noteszbe, hogy mit kell megvenni addig én elmentem megnézni a basszusgitárokat. Volt kirakva egy gyönyörű matt fekete Gibson. Szerelem első látásra. Csillogó szemekkel bámultam az előttem álló csodára.
-Gyönyörű, nem igaz? -valaki a hátamnál állt és tette fel a „kérdést". Ez gyönyörű és pont.
-Hát az biztos. -fordultam meg, és nem hittem a szememnek. -Luke te mi a faszt keresel itt? Már követsz is? -kikerekedett szemekkel bámultam immár Lukera, aki csak villogtatta tökéletes Colgate fogsorát.
-Itt dolgozom. -mutatott a pólóján virító logóra, ami a bolt kirakatán is szerepel. -Nem kell kövesselek ahhoz, hogy összefussunk. -Folytatta. Hát. Ezt.Nem. Hiszem. El.
-Mégis mióta.. dolgozol itt? -húztam fel egyik szemöldököm.
-Múlt hét óta. Azért nem láttál még itt. -le akartam kaparni a mosolyt az arcáról. Ha én ennyit vigyorognék már beállt volna a szám.
-Szóval tudod, hogy ide szoktam járni?
-Mikey. -lépett közelebb -Mondtam, hogy már régóta figyellek. -simított végig az arcomon.
-És mit mondana a főnököd, ha azzal mennék oda hozzá, hogy molesztálsz? - próbáltam valamit mondani, de ez ismét elég gyengére sikerült.
-Rád nézne, meglátná, hogy mennyire édes vagy mikor bele pirulsz az érintésembe, és mindent megértene. -vágott vissza. Oké, nos még jobban elpirultam.Nem tudtam mit mondani, Luke kezei pedig már a derekamon foglaltak helyet. Mély levegőt vettem, becsuktam a szemem és tűrtem. Egészen addig, amíg az egyik kezét meg nem éreztem a fenekemen.
-Luke elég lesz, hagyj. -néztem egyenesen azokba a hihetetlenül kék szemeibe,Ő pedig a fülemhez hajolt.
-Ohh Mikey, most legszívesebben bevinnélek a raktárba és addig kefélnélek, hogy utána nem bírnál megállni a lábadon. -erre a mondatra akkorát nyögtem, megijedtem,hogy ezt az egész bolt hallotta. Megharapta a fülemet és bele markolt a hátsó felembe. Ez volt az a pont, ahol eltoltam magamtól.
-Elég. -furcsán hangozhatott ez a mondat most a számból, hisz' olyan vörös volta fejem, mint egy rák.
-Olyan kis ártatlan vagy. Ezen tudunk változtatni. -beharapta alsó ajkát.
-De nem fogunk. -oké ez ismét szar volt. Michael, nem igaz nem tudsz vissza szólni sose valami normálisat. -És ha megbocsátasz. -Kikerültem, és elindultam megkeresni Calumot, közben reméltem, hogy mire megtalálom már csak a hajam lesz vörös.
-Mehetünk? -a bolt másik felében volt, épp egy Metallica albumot tartott a kezében. Felsóhajtott.
-Aha.. – rám nézett -Michael, beteg vagy?
-Mi? – furcsálltam kérdését.
-Tiszta vörös vagy. -Bassza. Meg.
-Öhm..ja..nem tudom mitől. -nem találtam semmilyen indokot. Calum nem szólt semmit, visszatette az albumot a helyére és elindultunk a kijárat felé.
Mielőtt bezártam volna magam mögött az ajtót visszapillantottam. Luke a pénztárpult előtt állt és onnan integetett nekem olyan ártatlanul, mintha az előbb mi sem történt volna.
Bezártam az ajtót.    

Dzsíííz ez ma már a 3. rész xd ideje vissza fognom magam egy kicsit