Strange Couple /BEFEJEZETT/

7.Rész

Oly valós volt az álom. 6óra van. Szuper. Vissza aludni már nem tudok ezért le mentem a nappaliba tv-t nézni. Mielőtt le ültem volna a kanapéra, bele néztem a tükörbe. Kócos haj. Úgy se látja senki. Nem törődtem azzal hogyan nézek ki, itthon voltam. Le dobtam magam a kanapéra fogtam egy pokrócot, be takaróztam, és csak nyomkodtam a távirányítón a nyilakat. Semmi érdekes nem ment a Tv-be. Semmi sorozat. Semmi olyan film ami nem unalmas. Se mese. Váltogattam a csatornákat és elgondolkodtam azon h még is mi a francot fogok csinálni. Olyan csend volt a házban. Mindenki még aludt. Csak én nem. Nah jó kezdeni kéne magammal valamit. Behunytam a szemem és megpróbáltam visszaaludni.

Nagy csörrenésre riadtam fel. Fel is ugrottam a kanapéról, majd a hang irányába rohantam.

-Mi történt mi volt ez a csattanás? Kérdeztem. Mikkor anyát pillantottam meg egy törött tányérral szembe.

-Bocsánat Ren hogy fel ébresztettelek, elejtettem a tányért. Ne haragudj. Mondta anya.

-Semmi baj. Mondtam mosolyogva, fogtam magam és előszedtem a seprűt vele együtt a lapátot, és össze söpörtem a szilánkokat.

Mire vissza értem a szilánkok kidobásával, a kávém ott várt az asztalon.

-Köszi anya. Bele kortyoltam a kávéba. -Anya a te kávédnál nincs jobb! Jelentettem ki büszkén.

Anya erre el nevette magát.

-A kis asszony inkább azt tudassa velem hogy még is mit szeretne reggelizni.

-A kis asszony rántottát szeretne reggelire. Mondtam neki nevetve. Újra bele kortyoltam a kávémba. Nem szóltunk egymáshoz anyával. Ő csinálta nekem a reggelit én meg el voltam a kávéval. A nyitott ablakon be hallatszódott a madárcsicsergés. Olyan jó volt hallgatni. A nap fénye sütötte a hátam. Ma is jó idő lesz. Idő. Hmmm.. Idő. Ekkor kaptam észbe!

-Anya mennyi az idő?? Kérdeztem tőle.

-9óra múlt 9percel. Válaszolt anya. -Kész is van a reggeli.

Anya elém rakta a jó illatú rántottát. Nem nyers, nincs meg égetve, se túl sütve. Tökéletes!

-Mond csak Ren, van mára valami programod? Kérdezte kíváncsian anya.

-Igen. Mondtam. De anya még mindig engem nézett. Vajon mit szeretne? Ebből baj lesz!!!

-Óóóóó.. Igeeeeen?! És kivel? Kérdezte még kíváncsibban anya közben engem nézett.

Én még mindig nem néztem rá. Csak ettem a fincsi rántottámat. -Az egyik osztálytársammal. Mondtam neki nyugodtan. Ebből baj lesz érzem én ebből baj lesz!!

-És melyik fiú osztálytársaddal. Kérdezte anya.

Még mindig nem néztem rá, csak ettem tovább.

-Csak nem Scottal? Kérdezte anya még az elöbbiknél is kíváncsibban.

Ekkor férre nyeltem. Tudtam én h akar valamit úgy tudtam! Ebből baj lett. Csak köhögtem.

-Netán fején találtam a szöget kislányom? Nézett rám anya perverz szerű mosollyal.

Rá néztem. Meg fogtam anya kezét. -Anya.. Ó drága anyukám... El kell neked mondjam h.. Nem! Nem Scottal találkozom. Mondtam anyának nevetve. Anya perverz szerű mosolya eltűnt. Fel álltam az asztaltól fogtam az üres tányérom és el indultam a mosogató felé.

-Akkor kivel találkozol? Kérdezte értetlenkedve.

-Ha ennyire szeretnéd tudna anya. Képzeld el.. /A tányért bele raktam a mosogatóba, majd megfordultam és anyára néztem/ Az új osztálytársammal találkozom. Lisával. Mondtam neki mosolyogva.