Hiányzol. |✔

július 20.

- rád se ismerek – csípett bele oldalamba grayson, én pedig nyögve magzatpózba gömbölyödtem.

- miért? – néztem fel rá.

- nem beszélsz annyit, mint amúgy tetted. – simította ujjait hajamba és cirógatni kezdett.

- csak gondolkoztam. – vontam meg vállamat, majd kezét lefogva, hogy belém ne csípjen megint felkúsztam hozzá. kis kezemmel végigsimítottam mellkasán, végig karján, végül összekulcsoltam ujjainkat.

- tudsz te hümmögés nélkül gondolkozni? – morgott nyakamba és megcsókolta vékony bőrömet. karomon a pihék vigyázba vágták magukat, gerincemen végigfutott a hideg.

- tetszik? – nézett rám csipkelődve, végigsimítva libabőrös karomon.

- hagyd abba. – makogtam tovább akkor is, mikor visszahajolt nyakam hajlatába, és intenzíven csókolni kezdett. teljesen fölém kerekedett, hajamat arrébb tűrte. vállába kapaszkodtam – foga közé csípte bőrömet, nyelve végigsimított az ott hagyott megkínzott bőrfelületen. torkomból egy reszketeg sóhaj szakadt fel, ahogy grayson végigcsókolta nyakam vonalát. kulcscsontomig, majd fel állkapcsomig. minden egyes nedves puszija egy újabb borzongás hullám volt felforrósodott testemben. grayson teljesen rám feküdt, szívverésünk teljesen összehangolódott, és minden egyes lélegzetvételünknél éreztük egymásét a másik testén.

- grayson – sóhajtottam, mikor ujjai belegabalyodtak pólóm szegélyébe, szája pedig kulcscsontom vonalát díszítette.

- emlékszel, mikor végigsimítottam a csípődön és az ujjaim beleakadtak a ruhád szegélyébe? – kérdezte, fülembe suttogva elmélyült hangján. alig bírtam gondolkozni, hiszen grayson tovább folytatta felsőtestem kínzását. el kellett magamtól tolnom – gondolkoznom kellett és mindemellett szükségem volt egy csókra. püffedt ajka rögtön rásimult számra. beletúrtam lenőtt és puha hajába, kissé meghúzgálva tincseit. többet akartam. több érintést, több lágyságot, több szenvedélyt, több tüzet.

- még mindig nincs válaszod? segítek – lágy puszikkal haladt fel fülemhez – beleharapott fülcimpámba. – samira születésnapján történt.

grayson hangjával nem tudtam betelni. eleve fel voltunk már mindketten izgulva, de az, ahogy elmélyült még hangja eközben, teljesen kikészített.

- pont itt akadtam beléd – kezét levezett nadrágom szegélyéhez és rákulcsolta ujjait. egyik kezemmel könyökömre támaszkodtam, míg a másikkal továbbra is grayson nyakába kapaszkodtam. ujjai körkörös mozdulatokat tettek combomon, majd térdhajlatom alá benyúlva fentebb dobott az ágyon. meg sem erőltette magát ezen, mintha a súlyom nem is számított volna neki semmit. meglepődtem, de nem sokáig tudtam ezzel foglalkozni, hisz grayson újra magára terelte figyelmemet. ajkai sebesen tépték enyémet, ujjai pedig egyre mélyebben vájtak bőrömbe. szívem majd' kiszakadt mellkasomból és levegőt is alig kaptam már. graysonből tudtam egyedül lélegezni. minden egyes érintéséből, az összes csókjából, puszijából, a száján kiejtett szavaiból. itt volt az ideje, hogy én következzek.

mellkasánál fogva eltoltam őt magamtól, és magam alá gurítottam. felvonta szemöldökét, fél mosollyal az arcán nézett végig rajtam. száját beharapta, mikor lekaptam magamról pólómat. lassan kínoztuk egymást, mégis alig vártuk, hogy ruháink egymás után kerüljenek le rólunk. míg én nem vacakoltam ezzel, addig ő kínosan ügyelt arra, hogy kellemesen eláztasson mindkettőnket. mégsem tartottam magam sietősnek, csupán vágyakozónak.