JinYoung úgy tűnt, hogy egy törődő, rendes barát lesz Rosalie számára. Mesebeli megismerkedés és három évnyi töretlen szerelem, ezt adta a férfi Ro számára. Viszont a lány úgy látja, hogy nincs rendben a férfival. A kapcsolatuk kihűlt, régen nem érz...
Mosolyogva néztem, ahogy JinYoung a kislányunkkal játszik a színpadon. Nagyon gyakran meglátogattuk a próbáit, akárhányszor csak a közelben volt koncertje a Got7-nek. Örömmel jelenthetem ki, hogy JinYoung immáron négy éve tökéletesen hozza a formáját és az ígéretét, miszerint figyelni fog rám és foglalkozni fog a gyerekével. A kislány imádta az apukáját, nem csodálom, csodálatos apa lett belőle. Amikor csak volt ideje, leült vele mesét nézni, olvasni, tanulni valamit vagy játszottak közösen.
Nem mondom, voltak napok, amikor tényleg úgy esett haza, hogy hajnalban és másnap már korán ment is dolgozni, ezért megint szinte napokig nem találkoztunk, nem beszélgettünk és alig láttuk egymást. De nem aggódtam, mert minden alkalommal legalább egy üzenetet küldött, hogy ne aggódjak, csak bent kellett maradnia a felvételek vagy további próbák miatt. Szinte simán és gondtalanul teltek a napjaink együtt, családként. Mivel már JinYoung-gal is így már hét éve alkottunk egy párt, úgy döntött, hogy a hatodik évfordulónk alkalmából megkéri a kezemet. Ezennel a menyasszonyává léptem elő és ezért még kevesebb aggódni valóm volt afelől, hogy esetleg nem szeret már annyira, mint korábban. Mostanság eleget beszélgettünk, megölelt és ha nagyon fáradt volt és semmihez nem volt ereje, legalább hozzá bújhattam esténként a takaró alatt és boldogan aludtam el.
JinYoung is meglepetten konstatálta az első hónapok után, hogy nagyon nem sok az, amit kértem tőle és hogy ilyen kevés dologgal máris boldoggá lehetett engem tenni. Nagyon keményen tepert az első hónapokban. Főzött nekem, reggelit készített, virágokkal lepett meg és apró randikat szervezett eldugott helyeken, hogy a rajongói ne nagyon zavarhassanak meg. Elkísért az orvosi vizsgálatokra, ahogy azt a banda teendői és időbeosztásai megengedték neki és a nagy pillanatra pedig, amikor életet adtam a kislányunknak, nagy meglepetésemre megjelent. Sírva fogadtam őt a szülőszobában, hiszen nem számítottam rá, mert abban az időszakban éppen Japánban volt valami interjújuk meg fotózásuk egy magazinhoz, de mégis elintézte, hogy jelen lehessen.
Azt hiszem, ennyi lett volna a történetünk. Bár jobb szerettem volna, ha a sok bánat és a keserűség nem foglal helyet ebben a tündérmesében, de a végére csak jól alakultak a dolgok. Visszakaptam a hercegemet, lett egy gyönyörű gyerekünk és a hat nagybácsija is imádja őt és egyszerűen leállíthatatlanok, ha játékról van szó. Elég vicces nézni, ahogy hét felnőtt férfi játszik a kislánnyal vagy fogócskát, bújócskát vagy éppen valami pacsi osztogatós, mondókás játékot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mindegy is volt nekem, hogy mit csináltak, amíg JinYoung valóban ilyen jól odafigyelt mind a kettőnkre. Szerettem, nagyon szerettem őt és soha nem akartam elveszíteni többet. Elég volt az a pár hónap, amit nélküle töltöttem, megtanultam, hogy nélküle nem teljes az életem.
