03 - Emiliáni St. Jeromos Gyermekotthon

249 16 0
                                    


Mundus contritum
Harmadik fejezet
A Emiliáni St. Jeromos Gyermekotthon


„- Hermione Felicia Granger vagyok, örülök a találkozásnak - mosolygott rájuk reményei szerint barátságosan.
- Granger? - húzták össze a szemöldöküket egyszerre. Arcukról egyszeriben lefagyott a mosoly, és egy komorabb, majdhogynem undorodó arckifejezés vette át rajta a helyét. Hermione nem értette most mi van. Mi történik? Aztán eszébe jutott; a Black család hihetetlenül aranyvérmániás. De mire a tiltakozó szavak kiszökhettek volna az ajkán, Orion megszólalt.
- Hermione, mugliszületésű vagy?

Ebből hogyan magyarázom ki magam?"




Egy pillanatra teljesen kukán, megilletődötten álldogált ott. Egyszerűen fogalma sem volt, hogy mit is tehetne egy ennyire képtelen helyzetben. Hiszen mondhat ő bármit, nem rajta múlik, hogy azt elhiszik-e, avagy sem. Nem is értette Grindelwald - vagy valamelyik megbízottjának - azon képtelen ötletét, hogy neki egy mugli söpredék nevét adják. Nézte az övéhez hasonló undort tükröző arcokat, és egyszerűen elkezdett nevetni. Az apja képes volt egy olyan nevet választani neki, ami azt sugallta, hogy ő egy mugli. Egy olyan nevet, amit ha meghallanak a Grindelwaldhoz hasonlók, akkor kivégzik. Egyszerűen nem tudott, nem nevetni.

Nagy lassacskán abbahagyva felnézett az előtte állókra még mindig halványan mosolyogva. Kicsit meglepve tapasztalta, hogy azok még mindig ott vannak - ő az ő helyükben már rég elhúzott volna magától, főleg miután meghallotta a röhögését. De ezek még mindig ott voltak, még ha egy kicsit megbotránkozva bámultak is rá - ezért aztán felfüggesztette a „jókedvét", és elkomolyodva nézett rájuk.

- Nem, Orion, nem vagyok sárvérű. - Külön figyelmet fordított arra, hogy hangjából sugározzon a megvetése a vád iránt.
- Akkor... - kezdte volna a következőt, de ezúttal nem hagyta magát egy lealacsonyító jelzővel illetni, inkább megelőzve azt, közbevágott.
- Ugye a Roxfortba jártok? - Hova máshova? - gúnyolódott magában.
- Igen, miért? - Olyan egyszerűen el lehet terelni a figyelmüket, hogy az már szinte nevetséges. Persze az is lehet, hogy csak el akarták kerülni a kínos szituációt.
- Be kéne szereznem a felszerelésem. Tudnátok ebben segédkezni? - mosolygott rájuk állítása szerint kedvesen. Megelőzve kérdéseket, folytatta. - Ebben az évben kezdem ott a hatodévet, eddig dumstrangos voltam, és még nem nagyon ismerem ki magam itt - Meg úgy bárhol máshol. Azonban a várt beleegyezés helyett azok csak újfent döbbenten bambultak.
- Hát tudod, Hermione...
- Az öcsém azt szeretné neked dadogni, hogy a cuccokat majd csak augusztusban tudod megvenni. Addig ne is számíts rá, mert csak valamikor tizenharmadikával kerülnek a boltokba.
- Meg persze azt is - lökte meg Cygnust morcosan -, hogy akkor viszont szívesen segédkezünk a szép hölgynek - Úgy tűnt, hogy tény, hogy ő mégsem sárvérű, feloldotta a gátlásait, és visszatért az előbb megismert közvetlen stílus. Hermione azonban nem szokott hozzá ehhez, így igencsak zavartan értetlenkedve figyelte az előadottakat.
- Nos, akkor köszönöm. Amennyiben összefutunk, veletek tartok majd - Egyébiránt magam képes vagyok megoldani - Viszont nekem mennem kéne, szóval, viszlát! - köszönt el. Azok hetykén visszaintettek, mire útját ott folytatta, ahol abbahagyta.

Más szóval céltalanul járkált az Abszol úton fel s alá, néhány helyre betérve. Ilyen volt a könyvesbolt, ahonnan pár hasznos sötét varázslatos, bájitaltanos és még más, szórakozásra alkalmas olvasnivalót szerzett be, hogy jövendőbeli lakhelyén se unatkozzék. Többek között meglátogatott egy állatkereskedelmet, de aztán úgy döntött később ráér az még. Épp távozni készült, hogy egy kevésbé feltűnő helyről hoppanáljon, mikor meglátott a szeme sarkából egy elmosódott foltot.

Egy megmagyarázhatatlan oknál fogva megfordult, és elindult vissza a boltba. Egyenest a sarokba ment, ahonnan a sötétből két sárga szem pislogott rá. Fejében, miközben a kalitka felé nyúlt, hangosan kongatott a vészjelző, de elfojtotta józan esze jogos kiáltását. A kis kilincs felé nyúlt, mikor háta mögül megszólalt egy reszelős hang.

COLD COMFORT - The Woman Who Spies (HP, AU, HUN, SSHG)                  Where stories live. Discover now