- Jó estét főorvos úr.
- Szervusz Rick. Miben segíthetek?
- Lehetne egy hatalmas kérésem?
- Meglátjuk, mondjad bátran.
- Tudja ma hoztam ki Améliát a kórházból, szeretném a mai napra teljesen kikérni.
- Értem, és hova vinnéd?
- Magamhoz. Kíváncsi vagyok, hogy mit vált ki belőle, ha nem egy kórházi ágyon alszik, ha normális ételt kap, és ha emberek vannak a közelében. Sokat mesélt ma nekem és kíváncsi lennék még nagyon sok mindenre, viszont nekem muszáj hazamennem a húgomhoz.
A főorvos hezitált egy kicsit, de végül válaszolt.
- Rendben van. Ha garantálod, hogy épségben visszahozod és vigyázol rá, akkor vidd nyugodtan, természetesen csak akkor, ha a hölgy beleegyezik.
- Köszönöm főorvos úr. Viszont hallásra.
- Rick, még egy szóra.
- Igen?
- Szeretném, ha nem mulasztanád el a heti konzultációidat a pszichológusoddal, tudtommal elég régen jártál nála.
- Jól vagyok, nincs rá szükségem.
- Rick, megbeszéltük, hogy csak úgy engedlek dolgozni, ha rendszeresen jársz az orvosodhoz. Ha nem akarod, hogy a felügyeletem alatt kelljen beszélgetned vele, akkor leszel szíves bejárni hozzá.
- Értettem főorvos úr.
- Jó éjszakát Rick.
- Viszont hallásra.
Miután Rick letette a telefont, még jó pár percig nem indult el. A letekert ablakba könyökölt és a távolba meredt, így nem tűnt fel neki, hogy Mia felébredt.
- Nem megyünk be?
- Nem. - fordult mosolyogva a lány felé - Megkértem a főorvost, hogy ma had vigyelek haza magamhoz, már ha szeretnél jönni.
- Szívesen megyek - mosolyodott el.
- Jól van, de holnap vissza kell jönnöd. Majd ha jövök dolgozni, eljössz velem, úgy rendben van?
- Természetesen.
A tíz perces út alatt Mia annyira izgatott lett, hogy több adag nyugtatóval sem tudták volna leszedálni. Ő maga sem tudta, hogy mitől pörgött fel annyira, de majd kicsattant.
Mikor Rick leparkolt a kocsi felhajtón, a lány azonnal kipattant az autóból és alig várta, hogy végre bemenjenek. Az orvos előszedte a kulcsokat és kinyitotta az ajtót a lány előtt, de ő most valamiért mégsem mozdult.- Mi a baj?
- Előre menne?
- Gyere bátran.
Rick belépett a házba és a lány felé tárta karját, hogy jelezze: nyugodtan bemehet ő is.
- Lili megjöttem, - szólt hangosan húgának - vendéget is hoztam.
A lány érdeklődve gurult elő szobájából, és amikor meglátta bátyja páciensét, elmosolyodott.
- Szia.
- Szia - mondta egész halkan.
- Hogy hogy hazahoztad? - fordult most a testvére felé.
- Nem volt szívem visszadugni a szobájába. Olyan jót beszélgettünk kint, hogy gondoltam megérdemli, hogy kicsit kiszabaduljon onnan.
- Kértek enni?
BẠN ĐANG ĐỌC
𝑀𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑅𝑒𝑛𝑑𝑏𝑒𝑛 𝐿𝑒𝑠𝑧...
Lãng mạn"Adott a lehetőség, hogy élj, de nem teszed. Mert engeded, hogy a múltad mérgezze a jelened. A jövőt sürgeted, keresed benne az értelmet. De mire megleled, elmúlik az életed. " A történet egyik főszereplője, súlyos lelki és fizikai károsodással kerü...