Az orvos ahogy magához tért berontott a szobába és megszorította az idegen férfi karját.
- Hogy jutott be ide és mit akar a lánytól?
- Nyugodjon meg doki, az egyik csini nővérke engedett be, csak beszélgetni szeretnék Miával.
- Nem látja, hogy beteg?! - kelt ki magából.
- Dehogy beteg, csak fel kell rázni.
- Mit művelt vele?!
- Csak beszéltem hozzá mert a kérdéseimre nem hajlandó válaszolni, emellett képeket mutattam neki.
- Milyen képeket?!
A férfi az orvos kezébe nyomta a borítékot, mire ő majdnem széttépte akkora lendülettel nyitotta fel.
A képek homályosak voltak mégis tisztán ki lehetett venni, hogy a balesetről készültek.
Egyértelmű volt, hogy illegális helyről lettek beszerezve, mivel nem csak a roncsokról voltak képek, a legtöbbön sebesültek és halottak voltak.
Rick nem nézte végig az összeset, inkább egy laza mozdulattal széttépte őket.
- Normális ember?! Tudja milyen nehezen szereztem be őket?!
- És maga tudja, hogy most azonnal feljelenthetném? - vonta fel a szemöldökét.
- Miért?
- Egyrészt az illegális képek miatt, másrészt, hogy engedély nélkül jött be a lányhoz, harmadrészt pedig amiért zaklatja a betegemet.
- Jól van, elmegyek. De ezzel még nem végeztünk!
- A maga érdekében kívánom, hogy többet ne találkozzunk az intézményen belül.
A férfi idegesen trappolt ki a teremből, Rick pedig egyenesen Miához sietett.
Mikor mellé ért, a lány fel akart pattanni a földről, de az ereje teljesen elhagyta.
Egész testében remegett, kapkodva vette a levegőt, a beszívott oxigént viszont nem engedte ki, így az csak feszítette a tüdejét ami miatt fulladni kezdett.
- Mia, nézz rám - próbálta lefogni a lányt - Csak rám figyelj.
A lány ide - oda kapkodta a tekintetét, de nem volt hajlandó az orvosra nézni. Fogalma sem volt, hogy mi történik vele, meg volt rémülve a helyzettől és a tudat, hogy nem tud levegőt venni csak még nagyobb pánikot keltett benne.
- Mia. Figyelj rám. Fújd ki a levegőt szépen lassan és végy egy mély lélegzetet. Nem lesz semmi baj.
Mia továbbra sem volt hajlandó lenyugodni, sőt egyre csak romlott az állapota.
Rick nem tétovázott, a nővérhívó gomb mellé ugrott és ahogy lenyomta szinte azonnal megjelent egy ápoló az ajtóban.
- Mi történt?
- Pánik roham. Hozd gyorsan a nyugtatót, mert ha így folytatja megfullad.
- Azonnal.
A nővér ki sietett a teremből és egy perc múlva egy fecskendővel a kezében tért vissza.
Mikor be akarták adni neki a nyugtatót, Mia utolsó csepp erejéből kapálózni kezdett, a nővér még úgy sem tudta beadni a szert, hogy Rick lefogta a lányt.
- Doktor úr, ez így nem megy - hadonászott a tűvel - nem lehetne leszíjazni?
- Nem hiszem, hogy az segítene az állapotán, add ide!
Rick kikapta a fecskendőt a nő kezéből és most ő igyekezett a lány vénájába szúrni a tűt.
Mia még jobban bepánikolt, hogy a férfi teljes erejéből lefogja, és számára valami ismeretlen anyagot készül beadni neki.
De a menekülésre tett próbálkozás hiábavaló volt, az orvos nehezen, de a karjába nyomta a tűt, és már érezte is ahogy teste egyre könnyebb lesz.
Tüdejét végre megtölthette oxigénnel, semmi sem gátolta benne, zakatoló szíve is kezdett lelassulni, mígnem felvette a jól megszokott ütemét.
Lassan homályosodni kezdett előtte a kép, érzékei eltompultak, de azt még tisztán érezte, hogy a férfi hatalmas keze végig simít a fején, aztán végleg elsötétült a világ.
CITEȘTI
𝑀𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑅𝑒𝑛𝑑𝑏𝑒𝑛 𝐿𝑒𝑠𝑧...
Dragoste"Adott a lehetőség, hogy élj, de nem teszed. Mert engeded, hogy a múltad mérgezze a jelened. A jövőt sürgeted, keresed benne az értelmet. De mire megleled, elmúlik az életed. " A történet egyik főszereplője, súlyos lelki és fizikai károsodással kerü...
