- Én is nagyon örülök nektek, tényleg - enyhe cinizmus - de mennem kell dolgozni.
- Nem, nem kell - jelent meg az apa is.
- Mi az, hogy nem kell? Ugye nem rúgattál ki megint?
- Mi? Dehogy. Az is véletlen volt, és négy éve történt, tedd túl magad rajta.
- Végülis. - nevetett kínjában - De mi az, hogy nem kell?
- Beszéltünk a főnököddel, kikértünk tőle.
- Anya... ez egy kórház, nem így működik.
- Hát most mégis így működik. Hol a húgod?
A nő mintha nem is figyelne fiára, lánya keresésére indult.
- Valószínűleg a szobájában tanul, úgyhogy légy szíves hagyd békén.
- Olyan rideg vagy drágám. - biggyesztette le száját a nő - Nem is örülsz nekünk? Fél éve nem láttalak titeket.
- Ez biztos, hogy nem az én napom.
Rick leült a kanapéra és arcát kezei közé temetve, sírást imitálva mondott le arról, hogy bármi jó fog történni ezen a napon.
Ha mindez nem lett volna elég, időközben Mia is úgy döntött, hogy előbújik a fürdőből. Hiába, időzíteni tudni kell.
Természetesen Rick szülei, ahogy meglátták a lányt, rögtön feltették az első kérdést, ami eszükbe jutott:
- Csak nem összeszedtél végre valakit?
- Nem, nem, nem - pattant fel az orvos.
- Nagyon helyes kislány.
- Igen az, de nagyon szépen kérlek, hogy hagyd békén, ne menj a közelébe, ne akarj hozzáérni és ne is szólj hozzá.
- Miért félted tőlem ennyire?
A nő nem vette figyelembe fia kérését és egészen közel ment a lányhoz.
Mia feszülten állt egyhelyben és csak szemeivel követte az asszony lépteit, ahogy körbejárja őt. Viszont a legfeszültebb az Rick volt. Nem akarta kitenni több traumának, és mi lenne nagyobb megrázkódtatás, mint hogy találkozik az anyjával.
Mikor a nő hozzá akart érni, csak egy pillanat erejéig, Mia akkorát ugrott, hogy a tőle fél méterre ácsorgó férfi mellett kötött ki és a karjába csimpaszkodva állt be a takarásába.
- Mi történt?
- Én mondtam, hogy ne érj hozzá. Anya, Apa, ő itt az egyik páciensem Mia. Mia - nézett a lányra - ők itt a szüleim, nem fognak bántani.
- Mit keres a házadban a páciensed? - pislogott értetlenül az apa.
- Ez egy hosszú történet és nem mesélhetek róla, lényeg, hogy nincs hova mennie és gondoltam, hogy amíg nem áll talpra, itt maradhat velünk.
- Arany szíved van életem - érzékenyült el az anya.
Mia halványan elmosolyodott, mulatságosnak találta, hogy a nő úgy beszél a közel harminc éves fiával, mintha még gyermek lenne.
- Félsz az idegenektől kedvesem? - nézett a lányra.
Mia bólintott egyet.
- Ne reménykedj, megijesztetted, most jó ideig nem fog szóba állni veled. Már nincs baja az idegenekkel, ha lassan közelítenek felé. És kérlek, ne kérdezősködj, mert ő nem fog válaszolni, én meg nem mondhatom el, hogy mi történt vele.
- De már nem a kórházban van, akkor nem a páciensed.
- De, még egy hónapig az.
- Egy hónapig?
ВЫ ЧИТАЕТЕ
𝑀𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑅𝑒𝑛𝑑𝑏𝑒𝑛 𝐿𝑒𝑠𝑧...
Любовные романы"Adott a lehetőség, hogy élj, de nem teszed. Mert engeded, hogy a múltad mérgezze a jelened. A jövőt sürgeted, keresed benne az értelmet. De mire megleled, elmúlik az életed. " A történet egyik főszereplője, súlyos lelki és fizikai károsodással kerü...
