25. fejezet- a veszteség

8 1 0
                                    

Miután Max meghalt feloszlott a csapat. Matthew-val is szakítottam. Nagyon szomorú voltam. A nagyszüleimhez költöztem,míg fel nem építik a házunkat. A szüleim látták rajtam milyen nagy csalódás ért. Mindennel próbáltak felvidítani.
De semmivel sem sikerült. Az erőmet sem használtam.

6 hónappal később
Beköszöntött a tél. Még mindig szomorú voltam. Ennyi idő után sem tudtam kiheverni a fájdalmat. Egy téli napon mamáméknál valaki ott termett. Brian volt az. Nagyon örültem neki, hogy egészen Pestről eljött ide. Egyből meg is öleltem.
-Annyira örülök neked.-mondtam és egyre erősebben öleltem magamhoz.
-Én is neked. Csak létszi elengednél mert nem kapok levegőt.-nyöszörögte Brian.
Fél év után ekkor lehetett újra mosolyt látni az arcomon. A szüleim nagyon megörültek. Kettesben is hagytak Briannel. Egész nap csak beszèlgettünk. Este 6 óra lett.
-Úr isten ennyi az idő?!-akadt ki Brin.
-Sietsz valahova?-kérdeztem viccelődve.
-Nem de a szüleim már várnak.-válaszolta.
-Hívd őket föl, hogy itt alszol.-adtam neki egy tippet.
-De nincs semmi cuccom.-nyüszörögte.
-Majd a papám ad valami pólót és holnap ugyan ezt a ruhádat veszed fel.-mondtam neki.
-Hát jó.-mondta.
-Remek. Szeretnél tévézni?-kérdeztem.
-Aha.-adta válaszul.
Bekapcsoltam a tévét. Épp a hírek ment. El akartam kapcsolni mikor egy rejtélyes feket cikázó csíkról volt szó. Összenéztünk Briannel.
-Ez Max?-tettem fel a költői kérdést.

                         Vége.
-------------------------------------------------------------
Nos remélem tetszett a legelső könyvem. Ha szeretnétek folytatást akkor vote-oljatok és 50 vote után jön a második évad. Addig is sziasztok. És további jó nyarat.😘

Egy Új Kezdet //BEFEJEZETT//Où les histoires vivent. Découvrez maintenant