Egy Új Kezdet //BEFEJEZETT//

21. fejezet- a mentés

-Stella. Ébredj fel!-mondta Max.
-Mi.... mi történt? Ahh. Szétszakad a fejem és a hátam.-nyafogtam.
-Csak szép lassan kelj fel.-mondta Max.-Amúgy csak annyi történt, hogy leütöttek.
-Köszi Max. Matthew hol van?-kérdeztem.
-Elrabolták.-válaszolt Max.
-Mi....micsoda? Max segíteni kell rajta.-mondtam.
-Stella az téged nem zavar, hogy most ütöttek le? És... és... ahh. Stell én féltelek. Te vagy az akinek mindent elmondhatok. Te mindig megértesz. Te vagy a legjobb barátom. Megszakadna a szívem ha valami bajod esne, vagy ha nem lennél itt velem.-mondta és a szeme könybe lábadt.
Én odamentem és úgy öleltem mint még soha.
-Soha nem fogsz engem elveszíteni. Én mindig itt leszek veled.-motyogtam és végig folyt egy könnycsepp az arcomon.
Max letörölte. Felemelte a fejem.
-Tökfejem.-mondta.
Mind a ketten elkezdtünk rajta mosolyogni.
-Segítek neked kiszabadítani Matthewt. De a többiek segítségére is szükség lesz.-mondta Max.
-Rendben.-válaszoltam.
Gyorsan elmentünk a laborba és oda hívtuk a többieket. Mindent elmondtunk nekik. Tudtuk, hogy ki rabolta el. Emma volt az. Én a mekszokott sárkány alakomat felvettem. Elrepültünk a szigetre. Nagyon csendbe kellet lennünk, mert mindenütt őrök voltak. Találtam egy kis zugot, ahol vissza tudtam változi és el tudtunk rejtőzni. Szép lassan elkezdtünk lopakodni. Megláttuk a labort.
-Valaki valami terv?-kérdezte Brian.
-Van. De ahoz itt kell maradnotok. Le mászok és mondom a tervet.-mondtam.
Lerepültem a fáról és beröppentem a szellőzőn. Fél perc múlva kihussantam.
-Oké. Felmértem a terepet. Na szóval. Brian te beteleportálsz és viszed magaddal Barnyt. Lekapcsolját a pajzsot. Dorina és Dodó innentől jöttök ti. Minden őrt transzba ejtetek. Viki te pedig csabdába zárod őket. Tessa te itt vársz. Max elszaladsz velem a cellákhoz. Mimdenki ért mindent?! Helyes!-adtam ki a parancsot.-Mehet.
Barny és Brian el is tüntek. Dorináék tettették amit mondtam. Az összes őr, azt csinálta, amit a lányok mondtal. Viki el is készített a cellát. Barny és Brian lekapcsolrák a pajzsot.
-Na Max készen állsz?-kérdeztem.
-Már születésem óta.-válaszolta.
Felvett a hátáta és elindultunk. 5 másodperc alatt ott is voltunk.
-Matthew. Hol vagy?-kérdeztem.
-Nocsak. Nem gondoltam volna, hogy eljössz érte. De a szerelem csodákra képes.-mondta Emma.
-Stella ez csak egy csapda. Menjetek el most. Csak az erőtök kell neki.-mondta Matthew.
-Hallgas!!-üvöltött Emma Matthewra.
-Hagyd őt békén.-ordítottam.-Enged el és itt maradok cserébe.-javasoltam.
-Stella ne tedd ezt.-mondta Max és Matthew egyszerre.
-Te feláldozod magad érte. Ha. Ez jó vicc. A szerelem bolondá tesz. Hát de nem kellesz. Már megvannak az erőitek.-mondta Emma.
A mondat hallatán meglepődtünk. Ekkor hirtelen Emma hátán szárnyak nőttek és hirtelen a háttam mögött termett. Átváltoztam oroszlánná. Egyből rá akartam ugrani de gyorsan odébb állt. Én a falnak csapódtam, de felálltam.
-Soha nem tudok engem legyőzni.-mondta gonosz kacajjal, elment és elvitte Matthewt.