Kifáradva és sajgó izmokkal dőltem le a fűbe miközben az arcomat a nap lágy sugarai simogatták. Két hete annak, hogy Tae és Yoongi együtt vannak míg én Jimin mellett tengetem mindennapjaimat. Legjobb barátommá vált az izomláz a napi pár órás edzések miatt.
-Nagyon fáj.-kezdtem el nyavalyogni amikor a szürke hajú fiú megragadta a kezem annak a reményében, hogy fel tudjon engem húzni a viszonylag kényelmes helyemről.
-Szuper, akkor menj és fuss le még öt kört. Akkor kell a legjobban megerőltetned magad amikor úgy érzed nem tudsz többet csinálni. Ki kell bírnod ezt a kis fájdalmat!-mondta kicsit megemelve a hangját, majd megfordított és lökött rajtam egy picit, hogy újból neki kezdjek a futásnak.
****************
-Haza vigyelek vagy ma is nálam alszol?
-Nem szeretnélek zavarni...-Jimin hirtelen megállt majd magához húzva megcsókolt. Hiába próbáltam kikapcsolni az agyam, hogy teljesen át tudjam magam adni a fiú csókjának én ismét csak arra voltam képes, hogy Taehyung lágy ajkaira gondolva elvesszek a magamnak kialakított mennyországban.
Az emlékeimet felidézve néhány kósza könnycsepp folyt végig az arcomon amiket Jimin-ajkaimtól elválva-hüvelykujjával tüntet el.
-Megint ő jár a fejeden igazam van?-egy hamis mosoly jelent meg arcán miközben szemeiben láttam a csalódottságot. Lassan mégis magabiztosan bólintottam, nem lett volna értelme hazudnom neki hiszen úgyis rájött volna.
-Sajnálom.-motyogtam elengedve kis kezét, majd sajátjaimat pulcsimnak a zsebébe rejtettem. Válaszul csak megrázta fejét és végleg gondolataiba mélyedt. Néha fel-fel nézett, hogy semminek vagy senkinek ne menjen neki, de nagyrészt inkább csak cipőjének orrát tanulmányozta.
-Jungkook, várjatok meg!-hallottam meg hátam mögül egy ismerős hangot mire érdeklődve néztem hátra. Jennie közeledett felénk futva mire halványan elmosolyodtam és elindultam felé, hogy fél úton egy ölelésben forrjunk össze a rég nem látott barátommal.
-Hiányoztál. -motyogta homlokát mellkasomnak döntve kezeit pedig derekamra kulcsolva.-Most viszont mesélj hősszerelmes mivan Taehyung és közted?
-Semmi. V és Yoongi összejöttek.-Jen szája tátva maradt válaszom hallatán és egy ideig meg sem bírt szólalni, én csak kínosan mosolyogva vakargattam meg tarkómat és erőt vettem magamon nehogy el sírjam magam.
-Ez nem lehet igaz!-kiáltott fel hirtelen a velem szemben álló.-Hogy lehet ilyen hülye az a gyerek?!
-Inkább mond el milyen volt Szöulban.-próbáltam terelni a témát ami hála istennek sikerült is hiszen Taehyung és az én "kapcsolatomat" elfelejtve kezdett el mesélni a hosszúra nyúlt utazásáról.
-Jungkook ideje lenne indulnunk, lenne még néhány dolgom és szerintem neked is velem kéne jönnöd, ha tanulni akarsz.-karolt át hátulról Jimin és adott nyakamra egy puszit. Jennietől elköszönve folytattuk utunkat a fiú háza felé.
**************
Kerek szemekkel figyeltem az előttem állót és próbáltam nem kimutatni mit érzek belül. Haja narancssárga színben pompázott, szemei pedig ugyan olyan gyönyörűen csillogtak mint amikor utoljára láttam. A velem érkező fiú elsétált mögülem kettesben hagyva engem Taehyung csodálatos lényével.
Ezerszer gondoltam már arra mit csinálnék akkor, ha találkoznék vele, hogy mit mondanék neki. Azonban az előttem lévő jelenet eltűnt amint azokba az igéző mogyoróbarna szemekbe néztem, egyetlen dolgot akartam csak megtenni viszont féltem attól, hogy el fog utasítani.
Helyettem viszont ő volt az aki ajkaimra tapadt és vad csókba hívott. Karomat nyaka köré fonva húztam magamhoz még közelebb miközben nyelvemmel bejutást kértem szájába. Kezét derekamra vezette, majd néhány pillanat elteltével ujjai pólóm alá csúsztak.
A levegő hiány volt az ami szét választott minket pedig most az egyszer egyetlen egy zavaró tényező sem volt körülöttünk. Csak mi voltunk az utcán és egyedül a hold és a lámpák fénye világította meg az arcunkat.
-Sajnálom.-szólalt meg V homlokát az enyémnek döntve.-Nem kellett volna megcsókolnom téged hiszen mindkettőnknek van valakije.
-Jimin és én nem vagyunk együtt.-jelentettem ki bizonytalanul hisz még én magam sem tudtam mi van vagy éppen mi alakul köztünk Jimin-nel. A kapcsolatunk nem a szexről szól ő soha nem erőltette rám ami nekem pontosan megfelelt. Talán az életem története ismétli önmagát és ugyan ott tartunk Jiminnel mint ahol Tae és én abba hagytuk.
ÁÁÁÁÁ. Mindjárt meg fogok halni. Kurva nátha, kurva hányinger elegem van.
De azért remélem nem lett olyan szar rész és tetszik nektek.
أنت تقرأ
Suicide Snakes(Vkook ff)
أدب الهواة-Van valami amit nem tudsz a kígyókról.-mondta a fiú mélyen szemeimbe nézve.-Ha nem lépsz rájuk nem harapnak. -Mit akarsz ezzel mondani? -Azt, hogy ne állj az utunkba főleg ne az enyémbe, mert az én harapásom rosszabb és fájdalmasabb mint egy kobr...
