Suicide Snakes(Vkook ff)

5.rész

-Komolyan gondoltad azt a dumát, hogy bemész iskolába?-nézett rám Taehyung az ágyamban kényelmesen elterülve. Válaszul csak egy bólintást kapott, majd folytattam a készülődést.

-Unalmas vagy.

-Köszönöm V, ez jól esik.-beceneve hallatán elhúzta a száját ami nagyon aranyos pofit kölcsönzött neki.

-Látom Jennie barátnőd jól kioktatott új srác. Egyébként miért nem mondod meg a nevedet?-kezdett el körül nézni a szobámban. Olyan volt mint egy pár éves gyerek, mindent amit lehetett megmozdított és ami tetszett neki azt megszagolta, hogy megtudja milyen illata lehet például egy vázának.

-Mert annyiszor mondogatnád, hogy megunnám a saját nevemet.

-Én csak a te szádból akarom hallani. Ne hidd azt, hogy amikor új család jön a városba nem kutatunk utánuk egy kicsit. Jimin napokig figyelt téged és a szüleidet. Yoongi az összes létező adatot megtudta rólad, hogy ne érjen semelyikünket se meglepetés, ha mondjuk nem leszel magántanuló és be tipegsz a sulinkba, új srác.- lefagyva hallgattam minden egyes szavát amit nekem háttal, a könyvespolcomat nézegetve mondott.-Előttem nincsenek titkaid, de ha nem hát nem. Beírtam a számomat a telefonodba, hogyha valami eszedbe jutna a hétvégén, hajnali háromig nyugodtan írhatsz utána már nem nagyon ajánlom. Jó tanulást új srác.

Kiakart menni a szobámból, de még mielőtt elhagyta volna a helységet remegő kézzel megragadtam az övét és vártam, hogy rám nézzen.

-Biztos ne jössz be ma suliba?-pillantottam rá reménykedve, de ő csak nemlegesen rázta a fejét. Nagy levegőt vettem, majd kifújtam azt, hogy ezzel is egy kis erőt tudjak gyűjteni. Úgy éreztem mintha a saját kivégzésemre készültem volna holott csak azt akartam neki megmondani, hogy mi a nevem.-Jeon Jungkook.

-Kim Taehyung.-mosolygott rám, majd előre engedett engem. A bejárati ajtó előtt lehajolva kötöttem meg a bakancsom fűzőjét amikor V rácsapott a fenekemre.Kérdő tekintettel néztem felé, hogy megtudjam ezt mégis miért kaptam amikor vigyorogva vállat rántott és szólásra nyitotta a száját:-Szimplán csak megakartam tudni milyen érzés rácsapni a seggedre. Minden meleg álma, hogy ilyen szép...

-Kérlek ne fejesd ki a gondolataidat.-mondtam vöröslő arccal és a fiúval a nyomomban kiléptem a házból.-Akkor én , majd írok, ha kitaláltam valamit.

-Izgatottan várom.-vigyorgott rám és elindult az ellenkező irányba.

*************

-Jungkook, várj már meg minket!-kiabált utánam egy nagyon ismerős hang. Amikor megfordultam észre vettem Jenniet és a barátnőit ahogy utánam futnak, hogy minél előbb oda érjenek hozzám.

-Írhattál volna SMS-t, hogy várjalak meg titeket.-karoltam át a barna hajút amikor lihegve és teljesen kifáradva célba értek.

-Bemutatom neked a három legjobb barátnőmet. Lisa, Rosé, Jisoo.

-Sziasztok.-intettem, majd öten folytattuk tovább az utunkat. Amikor anyáék azt mondták, hogy ide költözünk soha nem gondoltam volna, hogy ilyen boldogan fogom magam érezni. Leszámítva persze azt az apró zavaró tényezőt, hogy Taehyung és a haverjai bármikor megölhetnek.

-Hogy jutottál tegnap haza?

-V volt olyan kedves és haza vitt. Előtte eljátszotta, hogy megakar ölni.-négy kérdő és egyben meglepett tekintettel találtam magam szembe és áldottam magamat, hogy azt nem mondtam el mi történt azután, hogy haza vittek.

-Tudod mit inkább nem kérdezek semmit.-mondta végül Lisa és a maradék utunkat csöndben folytattuk tovább. Jennienek elakartam mondani, hogy mit ajánlott nekem Taehyung, viszont fogalmam sem volt arról, hogy mondjam el a lánynak, hogy V nem csak haza vitt hanem ott is aludt nálunk a vihar miatt.

-Van valami baj?-simította meg a vállamat Jen mire válaszul csak megráztam a fejem és oda pillantottam ahol tegnap Tae állt a csapatával. Hat tag helyett most öten voltak, de talán még nagyobb hangzavart okoztak mint a vezetőjükkel. Hoseok mintha megérezte volna, hogy figyelem őket, hátra fordult és elindult felém.

-Ha már ilyen érdekesnek találsz minket oda is jöhetsz hozzánk.-mondta kicsit sem kedvesen.

-Inkább kihagynám, ha nem gond.

-Ne akarj minket megismerni közelebbről kisfiú, egyikünknek se lenne jobb az élete.-lágyult meg a hangja, majd megfordult és vissza sétált a barátaihoz. Az egyik új srácnak hív a másik pedig kisfiúnak. Van még valami becenév ami a nememre utal, mert akkor boldogan várom.

***************

Este nyolckor az ágyamban fekve a sötétben bámultam valami ócska horror filmet viszont az igazat megvallva kizárólag azért kapcsoltam be a gépemet, hogy kutassak, azonban egy szót sem találtam ami erre a csapatra utalna. Annyi mindent csinálnak és mégis olyan mintha nem is léteznének. Fél óra után feladtam a keresést, de mivel még túl korán volt az alváshoz így a filmeknél kötöttem ki.

Öt perc múlva azonban ennek is vége lesz úgyhogy egy nagyot sóhajtva kapcsoltam ki a filmet, hogy a laptopomat magam mellé rakva a sötétben kuksoljak amíg el nem álmosodom. Lehunytam a szemeimet és már félig aludtam amikor rájöttem, hogy már régóta pisilnom kell. Így kikászálódtam az ágyból és elmentem a fürdőbe, hogy elvégezzem a dolgomat, vissza felé bementem a konyhába is, hogy egy üveg vízzel térjek vissza a helyemre. A sötétség miatt nem láttam semmit így lassan tapogatózva haladtam arra felé amerre az ágyamat gondoltam. Pár perccel később megéreztem valami puhát amiről fogalmam sem volt, hogy mi lehet az ezért rá markolva elkezdtem körbe tapogatni.

-Mi a fasz...

-Hogy őszinte legyek pont az.-mondta egy mély hang mire a másik kezemben lévő vizesüveget az illető fejéhez vágtam és olyan messze hátráltam ameddig a falak engedték.-Stílusos belépő:pipa, félig felizgultan feküdni:pipa, fájó fej:pipa. Őszinte leszek új srác te nagy segítség vagy a bakancslistám kinyírásában.

-Taehyung!-kiabáltam rá mire a szobám ajtaja kinyílt és egy fej nézett be rajta.

-Valami baj van Jungkook?-hallottam meg anya hangját mire nyugodtan fújtam ki a levegőt és áldottam az eget, hogy a szüleim nem járkálnak éjszaka kivilágított házban.

-Persze csak egy hülyeséget álmodtam.

-Rendben. Ne maradj fent sokáig holnap suli.-ment ki a szobámból én pedig éreztem, hogy V engem bámul.

-Mi van?

-Felizgattál az van. Szóval most csinálj valami fényt, mert semmi kedvem ahhoz, hogy tovább taperáld a farkam.-mondata végére az arcom olyan szinten lángolt, hogyha pár percen belül nem gyullad meg akkor soha. Oda sétáltam az ágyam másik feléhez és befeküdtem a már bent lévő mellé.

-Hogy jutottál be?-kérdeztem bekapcsolva a telefonomon a vakut amit ügyesen elneveztek zseblámpának. Taehyung mellettem ült és engem bámult. Látszott az arcán, hogy valamin nevetni akar viszont inkább vissza tartotta egy kis időre.

Kész van! Hajnali 5:50 van, de kész van és ez a lényeg. Semmi ötletem nem volt aztán négy ötvenkor álmodtam valamit felkeltem és neki álltam írni. Még szerencse, hogy anyám nincs itthon úgy rúgott volna ki a házból ahogy vagyok.