,,Ne érj hozzám" (BEFEJEZETT)

Egy tökéletes nap.

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem fel.
Felültem az ágyra majd előkutaztam a telefonomat a párnám alól.
-Jó reggelt!-köszönt vidáman Ian.
-Jó reggelt neked is!-mosolyogtam.
-Mára van valami terved?-kérdezte.
Nekem azonnal eszembe jutott, hogy megbeszéltem Adam-el, hogy elmegyünk valahova.
-Igen, de este szabad vagyok.
-Akkor este mit szólnál, ha velünk vacsoráznál?- kérdezte kedvesen.

Jó ötlet ez? Vagyis már ettem velük meg minden, de nem tudják, hogy Mi együtt vagyunk.

-Rendben.-mosolyogtam.
-Akkor este érted megyek.
-Jól van.-mondtam majd vártam.- Amúgy hányra?
-Nyolc?
-Az úgy jó lesz.
Majd egyszer csak azt vettem észre, hogy a nővérem rohan be hozzám.
-Mikor akartad elmondani?-játszotta a dühöst, de nem volt az rám.
Ismerem már őt annyira, hogy tudjam mikor ideges.
-Micsodát?-kérdeztem, mert nem értettem mire céloz.
Közben Ian csak hallgatott minket.
-Ezt.-nyomta az arcomba a telefonját nevetve.
Majd megnéztem, hogy mi az. Ian kitette a tegnap készült képünket és felé írta, hogy ,,szerelmemmel” majd azt is kirakta, hogy kapcsolatban van velem.
Meglepődtem. Nagyon is, de örültem neki és mosolyogtam mint a vadalma.
-Öhm..Ian..-kezdtem.
-Vele beszélsz?-kérdezte a nővérem.
-Igen.-mondtam.
Kikapta a telefont a kezemből.
-Ha megbántod kinyírlak.-mondta összehúzott szemekkel.-Ajánlom is.-mondta.-Amúgy gratulálok.
Majd végre visszakaptam a telefont.
-Szóval...-kezdtem nevetve.
-Hope bolond.-nevetett Ian.
-Tudom.-nevettem.-Megyek lassan később beszélünk.
-Jó. Vigyázz magadra, drágám. Puszillak.
-Te is. Puszi.-majd kinyomtam a telefont.
Elsőnek megköszöntem a gratulációkat majd reagáltam a képre és megerősítettem, hogy kapcsolatban vagyok Iannel.
Felálltam az ágyamból. Megágyaztam és elpakoltam mindent majd pizsamában lementem reggelizni.
Anyaék már rég dolgoztak, Hope pedig a szobájába volt. Csináltam magamnak melegszendvicset majd ittam gyümölcslevet és mentem fel a szobámba. Kerestem elő ruhát majd a fürdőbe sétálva letusoltam, átöltöztem, illetve elvégeztem minden dolgomat.
Közben írt Adam, hogy elindult felénk. Elindultam le a lépcsőn és leültem a nappaliba még ideér.
10 perc múlva csengettek is. Kinyitottam neki az ajtót és betessékeltem a házba.
Megkínáltam üdítővel és felmentünk a szobámba. Egy kicsit beszélgettünk majd úgy döntöttünk elmegyünk kicsit sétálni, hogy jobban megismerjük egymást. A séta után elmentünk enni, mivel kicsit már éhesek voltunk.
-Gyere!-ragadott karon és húzott maga után.
-Hova?-kérdeztem.
-Nálunk. Megnézünk egy filmet és haza kísérlek.-mosolygott rám.
-Ez jól hangzik.
Elindultunk hozzájuk. Gyönyörű lakásuk van kívűl-belül. Családias és kellemes a hangulat.
Az anyukája nagyon kedves és aranyos egy nő. Csak úgy sürgött-forgott körülöttem. Hiába mondtam nem kérek semmit akkor is.
Az apukája még nem volt otthon. Őt nem tudtam megismerni sajnos.
A bátyja nagyon kedves srác. Szeret hülyéskedni. Nem bunkó. Thomasnak hívják.
Hétkor elindultunk haza. Nagyon kedves és aranyos volt velem mindenki.
Azt mondták várnak legközelebb is.
-Köszönök mindent.-mosolyogtam rá a kocsiban.
-Örülök, hogy jól érezted magad.-mosolygott rám.
Búcsúzásként megöleltük egymást majd egy puszi kíséreteben kiszálltam az autóból.
Nagyon jóba lettünk. Szereztem egy olyan fiút, aki csak a barátom és bízhatok benne falak nélkül.
Besiettem a házba gyorsan letusoltam és átöltöztem.
Ian pontosan nyolcra már előttünk volt. A szüleim engedték be. Bemutattam nekik mint a barátom. Örültek neki. Egy gyors bemutatás mellett megbeszélték, hogy holnap mind a két család együtt fog ebédelni az egyik étteremben, így megünnepelve a kapcsolatunkat. Nagyon boldog voltam, hogy így elfogadták, illetve így kedvelik. Örültem neki, de tényleg. Utoljára nem tudom mikor voltam ennyire boldog. Nem tudom mikor éreztem magam annyira felszabadultnak mint ma Adam mellett. A közelsége, a személyisége, mindene..Kezdem megkedvelni nagyon.
A vacsora nagyon hangulatos volt. Mindenki örült nekünk. A szülei elfogadták a kapcsolatunkat, hogy egy pár vagyunk. A holnapi ebéd meghívást nagyon jó ötletnek tartották és mondták, hogy van egy jó kis hely tőlük nem messze.
Naty egész este mosolygott ránk, illetve csak helyeselt. Majd megfenyegette a bátyját, ha engem megbánt akkor vége.
Elköszöntem az egész családtól majd Ian 10-re hazavitt.
-Jól éreztem magam.-mondtam már előttünk.
-Én is nagyon.-mosolygott rám és egyik kezét a combomra tette.
Kicsit megijedtem a tettétől amit észre is vett és azonnal elvette onnan a kezét.
-Sajnálom.-szabadkozott.- Én nem akartam, hogy megijedj vagy bármi.
-Én sajnálom..csak azóta nem volt senki közel hozzám és félek még picit.
-Ez nem a Te hibád. Tolakodó voltam.
-Dehogy voltál az.-majd megcsókoltam
Gyorsan elköszöntünk majd besiettem a házba.
Átöltöztem és befeküdtem az ágyamba. Rezgett egyet a telefonom
,,Sajnálom. Szeretlek, szerelmem. Aludj jól. Puszi”
Nagyon aranyos volt Iantől ez a tette azonnal válaszoltam is neki.
,,Szeretlek. Jó éjt. Puszi.”
Majd letettem a telefont amikor megint csipogott.
,,Jó volt az este?”
Ezt már Adam írta.
,,Igen.”
Válaszoltam neki rögtön.
,,Annak örülök. Jó éjszakát. Szia.”
,,Jó éjt. Szia.”
Majd lenémítva a telefonomat álomba merűltem.