Reggel hamarabb felkeltem mint Adam és úgy gondoltam, hogy még ő alszik addig én csinálok reggelit mindenkinek. Elkezdtem megcsinálni a gofrikat majd mindenkinek öntöttem gyümölcslevet és kávét, kivétel magamnak. Gyorsan próbáltam elkészíteni mindent még fel nem ébrednek. Sikerült is. Mindenki álmosan battyogott a konyhába és felcsillant a szemük mikor meglátták a reggelit és a kávét. Lassan drága barátom is méltóztatott felkelni és lejönni. Mind együtt reggeliztünk. Anya kicsit később csatlakozott hozzánk, de ő is ott volt.
A kiadós reggeli után úgy döntött mindenki, hogy ideje készülni, mivel mindenkit szólít a kötelezettsége. Én magam elé engedtem Adamot, mivel tudtam, hogy hamarabb elkészül mint én és hisztizne, ha sokáig bent lennék. Mikor kijött a fürdőből végre bejutottam én is. Hamar elkészültem és indulhattunk iskolába.
-Álmos vagyok.-feküdtem Adam vállára a kocsiba.
-Én is, életem.-puszilta meg a fejemet és így mentünk.
Nehezemre esett még kiszállni is, de muszáj volt. Az osztályba mindenki nagyon fáradt volt. Egyedül Naty volt felpörögve, amit nem értettem.
-Mi ez a jókedv?-sétáltam a padhoz.
-Szerda van. Lassan vége a hétnek, pénteken buli, ittam 1 kávét meg 2 energiaitalt.
Szóval ez a sok koffein miatt ilyen felpörgött a barátnőm. Meg is értem, mivel nagyon korán van és nagyon sok koffeint vitt a szervezetébe.
-Ti miért vagytok ennyire fáradtak?-fürkészte arcunkat.-Csak nem huncutkodtatok?-húzta perverz vigyorra a száját.
-Majdnem. Csak a bátyád pont bejött.-nevetett Adam.
-Na ne már.-nevetett Naty is.
Én is elmosolyodtam felidézve a tegnapi szituációt.
-Pénteken ő is jön meg Hope is.-mondtam.
-Rendben van.-mondta majd előre fordulva szórakoztatta a többi osztálytársunkat.
Én álmosan dőltem a padra és nem kellett sok, hogy elnyomjon az álom, de szerencsére Adam ébren tartott. Ezután jött egy dupla tesi, ahol a tanárúr megszánt minket és nem kellett tesizni. A fiúknak is be kellett jönni az öltözőbe és ott halkan kellett ülnünk, mert valami fontos dolga van. Én fejemet a barátom ölébe hajtottam és úgy nyomott el az álom. Ő ébresztett fel mielőtt kicsengettek a második testnevelésről is.
-Jól aludtál?-karolt át Adam.
-Igen.-mondtam vidámabban és kezdetét vehette a fél órás szünetünk.
Megtámadta a csapatunk a büfét és egymás ellen kértük az enni és innivalókat. Ezzel is az őrületbe kergetve a büfés nénit. A végig amikor kiszolgálta ez a 10 fős bagázst az udvarra kiülve fogyasztottuk el az ételünket.
A jó kis szünetünk után kezdetét vette egy unalmas földrajz. Ma nyolc órám volt. Szóval a földrajz után még 4 órát ki kellett bírnom és végre szabadulhattunk az iskolából. Mindenki sietett ki az iskolából és örültek, hogy már csak két napot kell kibírni és végre hétvége van.
Adam haza vitt és mondta, hogy később vissza jön. Csak még ő is elkészíti a házikat.
-Mi újság?-jött be Ian.
Én pedig a földön ülve készítettem el a feladatokat.
-Semmi. Fáradt vagyok.-dőltem hátra.
-Segítsek valamit?-ült le a földre ő is.
-Köszi, de már kész vagyok.-írtam le az utolsó szót és kezdtem el pakolászni.
Elsőnek is elpakoltam a cuccaimat majd megnéztem az órarendem és bepakoltam holnapra.
-Hogy vagy?-kérdezte mikor már felé fordultam.
-Jól, köszi. Na és te?-ültem le mellé.
-Én is, köszi.-mosolygott rám.
Nem sokáig volt bent. Ment Hope-hoz, lassan megérkezett Adam is.
-Kész a vacsora.-jött be anya.
Lementünk és gyorsan megvacsoráztunk. Azután pedig vissza felmentünk beszélgetni.
-Mi jót csináltál otthon?-mosolyogtam Adamre.
-Megcsináltam, amit kellett meg anyával beszélgettünk.
-Miről?-kíváncsiskodtam
-A suliról, barátokról, a cégről, rólad.-sorolta
Engem pedig az a téma érdekelt a legjobban, amiben szerepet kaptam.
-Rólam mit?-mosolyogtam rá.
-Mondta, hogy nagyon megkedveltek téged. Egy aranyos, kedves lány vagy. Meg mondta, hogy nagyon vigyázzak rád és el ne veszítselek.
-Én is nagyon kedvelem őket.-mosolygok rájuk.
-Kérdezte, hogy mik a céljaim meg, hogy mi lesz a későbbiekben velünk.-mosolygott rám.-Mondtam neki, hogy lehet a cégnél fogon én is dolgozni, aminek nagyon örült.-mosolygott.-Mondtam azt is neki, hogy innentől kezdve nekem már csak te vagy. Nem lesz más rajtad kívül és veled képzelem el a jövőmet.-mesélte el a monológját és fogta meg a kezem.
Meghatva néztem rá. Könnyeket csalt a szemembe és nagyon örültem, hogy ezt gondolja. Én is ugyan ezen a véleményen vagyok mint ő, mivel én már nem szeretném elengedni.
-Nagyon szeretlek.-mondtam neki és töröltem meg a szemem.
-Én is nagyon szeretlek.-húzott magához.
Abban a pillanatban egyáltalán nem szerettem volna elengedni. Azt kívántam, hogy álljon meg az idő és minden maradjon így. Nekem csak ő létezik. Más nekem nem kell. Csak ő. Nagyon beleszerettem. Tényleg hihetetlen, hogy ilyen kis idő leforgása alatt szerelmes lettem egy fiúba, akit nem régóta ismerek. Amikor vissza tértem ide nem terveztem semmit. Úgy voltam vele, hogy 2 év után ideje vissza jönnöm és szembe nézni sok mindennel. Vissza is tértem. A félelmeimmel nem néztem szembe, de találkoztam valakivel, aki magával ragadott már az első pillanattól fogva és tudtam, hogy ez egy szoros barátság kezdete lesz. Majd ez a barátság szerelemmé alakult át, amit egyáltalán nem bánok. Boldoggá tett az, hogy végre itthon vagyok. Az, hogy megtaláltam a szerelmem. Amikor keresztanyáméknál mentem nagyon visszahúzódó voltam. Az iskolába senkihez se szóltam, de amikor már átkerültem Kaliforniába akkor kicsivel feloldódott a hangulatom. Igaz sose állt senki olyan közel a szívemhez mint most Adam. Voltak barátaim, de azok csak haverok voltak és nem engedtem őket közel magamhoz. Egy lány volt, akivel nagyon jól kijöttünk és megígértük, hogy ha vissza jövök akkor is tartjuk a kapcsolatot, de sajnos mostanában annyi minden történt, hogy nem beszéltem azóta vele. Ideje lenne már keresnem. Bár lehet, hogy nem fog örülni nekem, mivel eléggé elhanyagoltuk egymást. Holnap felhívom és lesz, ami lesz.
-Elkalandoztál.-simogatta meg az arcomat.
-Gondolkoztam.-mosolyogtam rá.
-Min?
-Úgy mindenen. Meg, hogy Kiarát ideje lenne már keresnem-nevettem.
-Ki az a Kiara?-ráncolta a homlokát.
-Kaliforniába ő volt a legjobb barátnőm.
-Sose meséltél róla.-nézett rám.
-Tudom.
-Mesélj most te nekem, hogy milyen volt ott.
-Hűha.-nevettem el magam.-Nagyon jó hely, na meg meleg van nagyon.-nevettem továbbra is.-Kiara az első ponttól mellettem volt és segített, amiben csak tudott. Ott volt mindig. Hétvégente is engem szórakoztatott. Mindent megtudtunk beszélni. Egy kedves, aranyos lány.-fejeztem be.
-Akkor nagyon jóba voltatok.
-Az biztos.-mosolyogtam.
-Voltak még más barátaid is?-nézett kíváncsian.
-Igen. Ott volt még Lisa. Vele is nagyon jóba voltam, de Kiara volt az első helyen.-mondtam.-Na meg ott volt még Lucas és Chris.
-Volt olyan, aki szerelmes volt beléd?
-Dehogy. Ők nagyon jó barátaim voltam. Chris Lisaval volt együtt.
-Na és Lucas?
-Neki tetszett egy lány.-mosolyogtam.
-Értem. Örülök, hogy megosztottad ezeket velem.
Még beszélgettünk fél órán át majd elindult haza. Mondta, hogy reggel jön értem. Kikísértem és elmentem zuhanyozni. 1 órán át áztattam magam, egy gyors fürdős és befeküdtem az ágyamba. Azonnal el is aludtam.
VOCÊ ESTÁ LENDO
,,Ne érj hozzám" (BEFEJEZETT)
RomancePrológus 2017.augusztus.31. -Örülök,hogy végre hazajön.- mondta Victoria -Azóta nem láttam...-kezdte Joseff. Victoria megértően bólintott. Majd tovább tevékenykedett a konyhában. Alig várták szeretett kisebbik lányuk hazatértét. Egy borzalmas trauma...