Power //(A. K.)//

26. Fejezet

Amint beértünk az őrséggel találtuk szembe magunkat. Látszólag mindenki megkönnyebbült. Steve továbbra se engedte el a kezemet. Mikor már elmentünk mellettük hozzám szólt.
-Meg mondtam nekik hogy ne jöjjenek utánam. Gondoltam hogy a tegnapit meg kell beszélnünk. Amikor felértünk Pepper és Nat álltak az ajtóm előtt.
-Jól vagy? -Kérdezte Pep.
-Igen, persze.
-Mi történt?- Natasha higgadt volt.
-Levegőre volt szükségem.-Arra vártam hogy valamelyikük mondja hogy van tető is de meg sem szólaltak.
-Biztosan átfáztál. Főzök neked teát, te zuhanyozz le, és vegyél fel valami meleg ruhát.-Pepperből megszólalt az anya. Belőle olyan jó anyuka válna.
-Okés.-Mosolyogtam.
-Fél óra múlva a szobádba viszem.-Jelentette ki aztán elment a szobájába. Még vetettem egy pillantást Stevere aztán besétáltam a szobámba. Natasha azonban követett.
-Komolyan, mi történt? Lett valami kettőtök között? Ugye nem?
-De igen történt. Az hogy szilárdan kijelentette hogy barátok vagyunk.
-Örülök neki.
-Miért vagy ennyire ennek a dolognak a mániása?
-Mert nem hiszem hogy lenne jövője ennek a kapcsolatnak. És ezt tapasztalatból mondom.
-Mi történt veled amiért így érzed?-Kérdeztem.
-Az... Egy hosszú történet amihez nincs kedvem.-Mondta aztán megfordult és egy lendülettel kiment a szobából, és átment a sajátjába. Becsukódott az ajtó mögötte. Még egy darabig álltam és az ajtót vizslattam, gondolkodtam az előbb elhangzott dolgokon. Natasha néha olyan mintha egy teljesen normális huszonéves lenne, akivel lehet beszélgetni és nevetni. Persze sosem az a tipikus csaj. Visszafogott de mégis jó. Aztán a másik pillanatban már a titkolózós visszahúzódó, mogorva énje kerül elő. Bár nem tudok róla mást, csak amit Steve mesélt nehéz fiatalkora lehetett.
Levettem a vizes cuccaimat, a nadrágomat a radiátorra tettem. Megengedtem a fürdővizet és percek múlva elmerültem benne.
Amikor kijöttem a fejem volt a törölköző, rövid ujjút vettem mert a végén már melegem volt, de visszakaptam a nacimat. Bebújtam az ágyba és láttam hogy üzenetet kaptam.
Steve: Ma alszol nálam? 10 körül átjöhetsz ha szeretnél.
Lye: Okés, ott leszek.

Az üzenet írása közben vigyorogtam, és őszintén fel lélegeztem. Még addig a pillanatig a szívem mélyén aggódtam hogy ezt is vissza akarja vonni.
Percekkel később Pepper bejött.
-Minden oké? -Kérdezte.
-Aham.-Átadta a teát én pedig belekotyoltam. -Jó meleg. De Pep, nem kell így gondoskodnod rólam. Jól vagyok. Nem fáztam meg és nem lett bibis a térdem.-Céloztam ezzel az anyáskodásra.
-Bocsi, csak tudod Tony... Ő még nem akar gyereket. És én pedig szívesen lennék már anya.
A kezemet az övére helyeztem.-Biztos vagyok benne hogy te egy remek anya leszel.
-Ha leszek. -Mondta szomorúan, bár kissé mosolygott (vagy megpróbált) hogy leplezze azt.
-Egyszer neki is megjön a kedve a babázáshoz.-Mosolyogtam.
-Egyszer...-Mosolygott ő is már őszintébben. Beszélgettünk pár percet aztán úgy döntött hagy pihenni. Pihentem is, be kapcsoltam a TV-t és néztem egy filmet ami éppen ment.
Néha oda ültem az ablakhoz, néztem ahogy esik.
Már estefelé járt az idő amikor megcsörrent a telefonom.
-Apu? Valami baj történt?-Kérdeztem.
-Nem... Hála Istennek anya már jobban van. Nem foglak azzal fárasztani mit mondtak arra ami történt, a lényeg hogy egy kis ideig nem tudsz majd anyáddal beszélni mert pihennie kell, oké?
-Bármit megteszek hogy jobban legyen. Ígérem soha többé nem állítok be anélkül hogy szólnék.
-Köszi szívem.
-És te hogy vagy?
-Fáradtan. Szilveszter előtt sokat dolgoztam, most kaptam 2 nap szabit. De megvagyok.-Szünet volt aztán zajok jöttek a vonal végéről és egy nagyon bágyadt, rekedt hangot hallottam.
-Majd kimászunk ebből is.-Ezután letette. Anya volt az. Elvette aputól a telefont. Igaza van anyának. Mindig minden gödörből kimásztunk. Amikor jött a barátnőm részeg apja és néha névtelen fenyegetéseket kaptunk. Vagy mikor örökbe fogadtak és névtelen bejelentések jöttek a rendőrségre hogy a szüleim bántalmaznak. Egy doktornő átvizsgálta a testemet és miután nem talált semmit ejtették a vádakat. A mai napig senki se tudja ki mondhatta ezt. Akkor még a barátnőmet sem ismertem és az apjának akkoriban mi oka lett volna rá? Sokáig megvetően néztek a szüleimre a suliban az utcán, rajtam pedig mindig a sebeket keresték. És anya mindig azt mondta hogy kimászunk ebből a vacak gödörből és talpra állunk, újra és újra. Sokszor csak ez tartotta bennem a lelket.

Este 10 után pár perccel egy adag ruhával, törcsivel átosontam hozzá. Olyan csendes voltam mint még soha. Írtam Peppernek nyolckor hogy korán lefekszem. Így nem fog keresni. Ki se mozdultam aznap a szobámból, fogalmam sem volt mi történt de valószínűleg a szokásos. Edzés, dumálás és talán egy kis unalom. Szerencse hogy nekem valami izgalmasabb jutott mint a Bosszúállóskodás.
Amikor beléptem nem volt ott senki.
-Hahó?
Kinyílt a fürdőszoba ajtó és kilépett a fekete nacijában. Csak abban.
-Szia.-Köszönt.
Én vaciláltam hogy odamenjek vagy inkább nem. Így még sosem öleltem meg. Ezt is el kell kezdeni egyszer. Ledobtam a cuccaimat és odamentem hozzá egész közel. Lenéztem rá.
-Elragadtató a látvány, mi? -Vigyorgott. Belebokszoltam a hasába de mint a múltkor nekem kezdett ek fájni a kezem. Elnevette magát és mint egy pihét felkapott. Elnevettem magam a pillanat hevében de aztán egy olyan gondolat jutott az eszembe ami nagyon érdekelt.
-Nem vagyok nehéz?-Elég béna pillanat volt de ez jutott először az eszembe.
-Te? Komolyan?
-Nem fogom fényezni az egódat, de én nehéz vagyok. A mérleg nem hazudik.-Mondtam. Az egóval kapcsolatban pedig vicceltem mert tudtam hogy neki valójában nincs olyan, mindent csak azért tesz hogy engem zavarba hozzon. MINDIG.
-Nem is vagy az.-Mondta,majd egy apró csókot lehelt az ajkaimra, majd letett.-Mit hoztál? -Kérdezte miközben a földön lévő törölközőbe csomagolt cuccaimat csomagolta ki.
-Te azt nem akarod látni.-Mondtam célozva a fehérneműimre.
-Dehogynem, akarom.-Vigyorgott miközben felemelte a piros bugyimat.-Te ebbe beleférsz?-Röhögött. Odamentem és elvettem tőle. Azért ő is csak önmaga volt, hiába hajtott arra hogy zavarba hozzon engem, ő is bepirult kicsit. Én nagyon.
Elvettem a többi cuccomat is tőle, majd összecsomagolva ismét a földre tettem. Az ő szobája már kék volt, kicsit máshogy volt elrendezve de az ágy ugyanúgy az ajtóval szemben volt. Leültem az ágy jobb szélére. Amikor valakivel alszok mindig ott vagyok. (Gondolok itt most a kiskoromra, anyára és apára.) Hagyta a cuccokat, mellém telepedett.
Ahogy néztem őt eszembe jutott az hogy most az előbb valami szexuális utalást akart tenni? Szeretkezni akar velem?
-Min gondolkozol? -Kérdezte.
-Semmin. Hagyjuk. Csak egy könyv.
-Elég durva könyv lehetett.
-Mert'?
-Mostantól Paradicsom leszel.
Elnevettem magam. Gondoltam hogy a szexre gondolva 100% hogy elfogok pirulni. Nem csodálkoztam rajta.-Nem tehetek róla! -Tettem a durcást.
-Igazából aranyosnak találom.-Mondta majd puszit nyomott az arcomra.-Mesélj valamit. Olyan régen beszélgettünk.
-Tegnap. Vagy tegnap előtt.
-Mindegy mikor.
Elkezdtem a szüleimről mesélni neki, aztán a lányokról is beszéltem amin nagyon meglepődött. Persze olyanokat nem mondtam el hogy Natasha megtapasztalta a szerelmi csalódást, meg hogy Pepper babát akar de Tony nem.
Egy órával később elmentem zuhanyozni, aztán amikor kimentem azt hittem hogy Steve alszik. Bebújtam az ágyba, befelé fordultam, pár pillanatig néztem őt aztán lehunytam a szemem. Ő is felém volt fordulva. Egy pillanat múlva egy kezet éreztem a csípőmön, közel húzott magához annyira hogy az egyik lábam becsúszott a lábai közé a fejét pedig a nyakamba fúrta. Olyan jó érzés volt hogy rögtön elaludtam.
Másnap reggel amikor felkeltem, ő a fürdőszobába volt. Ahogy ott feküdtem, nyújtózkodtam úgy éreztem magam mintha a mennyben lennék. Nem akartam semmi másra gondolni csak arra milyen boldog vagyok. Pedig az is a fejemben volt hogy van rá esély hogy ez nem tart örökké. De próbáltam nem rá gondolni. Felvettem a nadrágomat és éppen a melltartómat csatoltam be amikor kijött és átölelt hátulról. Kicsit fura volt, de aztán nagyon jó érzéssé változott.
-Még sosem aludtam ilyen jót mint most.-Motyogta a hajamba. Hátra fordultam, úgy ölelt tovább. Aztán az ágyhoz húzott, ő hátradőlt én pedig az ölébe ültem. Már volt rajta egy fehér felső de így is a kezemet végigsimítottam a mellkasán. Akkor felemelte a kezét és a melltartó pántomat kicsit arrébb tolta, az azonban a vállamra csúszott, és a karom alatt lévő vágáson végigsimított a nagyujjával. Már nem fájt, csak piros volt és érdes az a felület. Majd felült, egy puszit nyomott arra a helyre, átölelt és felfele nézve tudott csak megcsókolni. Én lehajtottam a fejemet. Most is a hátamat, a karomat simogatta. Belemosolyogtam a csókba mert amikor az oldalamon húzogatta az ujjait beleborzongtam. Úgy érintett mint még soha senki. Aztán abba hagytuk a csókot, a mellkasomra hajtotta a fejét, úgy hogy befelé volt az arca. Igazából a helyzet elég vicces volt szóval már csak kuncogtam és mosolyogtam. Percekig úgy ültünk.
Kifújta a levegőt a szájával, ami kissé csikizett.
Aztán felnézett rám.-Szeretlek.
-Szeretlek.-Mondtam én is.-Mennyire szeretsz? -Cukkoltam vigyorogva.
-Mivel bizonyítsam be?-Kérdezte.
Egyetlen egy dolog jutott az eszembe. Egy, amire akkor jöttem rá hogy igazán vágyom. Vele.
-Feküdj le velem.